A szakmai érdekképviseletek meggyőződése, hogy nem megoldás a kényszerhelyzet teremtése, hanem szükséges a párbeszéd, a szakmai, jogi, gazdasági és egyéb érvek ütköztetésére a jogalkotókkal.

A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, erről az MTI is hírt adott korábban. A döntés azonban még nem született meg, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-jétől a kéményseprőknek ki lesz a munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók, ezt a bizonytalanságot sérelmezik nyilatkozataikban, akcióikban a szakmai érdekképviseletek.

Az MKOI és a MOKÉSZ szerdai közleményében ugyanakkor leszögezte, hogy nem értenek egyet a KOSZ elnökének a médiában megjelent több nyilatkozatával, így a közszolgáltatás államosításával sem.

Rámutatnak: a közszolgáltató vállalkozások garantálják, hogy a lakossági ingyenes szolgáltatást megfelelő kompenzáció mellett, folyamatosan el tudják látni 2016. január 1-jétől, ez az alkalmazott kéményseprők jövedelmének megfelelő rendezését eredményezné egyben.

Az érdekképviseletek szerint ez a megoldás kisebb mértékben terhelné az államháztartást, hiszen egy szerkezetátalakítás esetén a katasztrófavédelemnek sok milliárd forintért kellene megteremtenie azt a hátteret - létszámot, felszerelést, műszerezettséget, informatikát -, ami a talpon maradt vállalkozásoknak jelenleg a rendelkezésükre áll.