Több mint húsz indítványban vitatták a fővárosi parkolás szabályozásának alkotmányosságát ilyen ügyek panaszosai és az efféle perekben eljáró bírák is. Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenesek a közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados törvények egyes parkolásra vonatkozó, az önkormányzatokat ebben a tárgykörben rendeletalkotásra felhatalmazó passzusai, és több fővárosi közgyűlési rendelet.

Továbbá megállapították az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését azért, mert hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok, illetve a Fővárosi Közgyűlés rendeletalkotási jogkörét.

Az alkotmánybírósági határozat indoklása szerint a jelenlegi törvényi felhatalmazás keretek nélküli, önkényes jogalkotási lehetőséget biztosít a Fővárosi Közgyűlés számára a parkolással kapcsolatban. A mostani szabályozás ugyan szerződéses viszonynak tekinti a jármű közúti várakozását, de eközben a díjszabásban és a pótdíjazásban gazdaságilag érdekelt Fővárosi Közgyűlés minden korlátozás nélkül állapíthatja meg a parkolás ellenértékét és a jogszerűtlen parkolás szankciójának mértékét.

Kiszolgáltatott autósok, monopolhelyzetű parkolócégek

Az Alkotmánybíróság szerint sem a vizsgált törvények, sem pedig a fővárosi rendelet nincs tekintettel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének polgári jogi alapelvére, a fogyasztók kiszolgáltatottságára, illetve a szolgáltatást nyújtó társaságok monopolhelyzetére. Rendezetlen a jelenlegi szabályozásban az, hogy a Fővárosi Közgyűlés és a kerületi önkormányzatok kivel és milyen feltételek szerint szervezhetik meg a parkolóhelyek üzemeltetését, illetve, hogy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaságokat milyen kötelezettség terheli a fogyasztókkal szemben. A jelenlegi szabályok nem alkalmasak a parkolással kapcsolatos kérdések és a jogszerűtlen parkolás következményeinek hatósági kezelésére sem.

A folyamatban lévő parkolási perekre nincs hatással a döntés

Abban a két konkrét parkolási perben, amelyben az eljáró bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, az alkotmányellenes rendelkezések nem alkalmazhatók, a többi folyamatban lévő parkolási perre a kedden kihirdetett alkotmánybírósági határozatnak közvetlen hatása nincs.

Budapesten 1997 óta kell fizetni a parkolásért, akkor született meg a fővárosi önkormányzat vonatkozó rendelete, amelyet azóta többször módosítottak. Legutóbb ez év tavaszán: április 30-án döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy a 2001 óta változatlan díjakat átlagosan harminc százalékkal emeli. Az új díjakat akkor a BKV-jegy árához igazították; a maximális óránkénti díj 580 forintra emelkedett (az addigi 430-ról). A legolcsóbb díjtétel pedig 145 forint lett (az addigi 115 forint helyett).

A parkolásért a fővárosi rendelet alapján kérhetnek pénzt (a pótdíjak összegét is a főváros határozza meg), az önkormányzatok maguk végezhetik a rendszer működtetését, de azt tovább is adhatják. Ez alapján három parkolócég működik jelenleg Budapesten: a legnagyobb a hét kerületben dolgozó Centrum, az V. kerületben a Fővárosi Közterületi Parkolási Társaság, a Nagykörúton, az Andrássy úton, az Újlipótvárosban és Ferencvárosban a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. szedi a díjat.

Nem alapvető autós jog a parkolás

Szlovákiában 2007 decemberében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy alkotmánysértő pénzt kérni az autósoktól az utcai várakozásért, mivel azt ellenszolgáltatás nélkül szedik az önkormányzatok.

1996-ban a magyar Alkotmánybíróság kimondta, hogy a közterületen való ingyenes parkolás nem alapvető joga az autósoknak. A magyar AB korábban elutasította azt az indítványt, hogy népszavazást írjanak ki a parkolás kérdésében, az abból származó bevételek ugyanis az önkormányzat törzsvagyonát képezik, megszüntetése pedig tulajdont korlátozna.

Parkolóőrök Fővárosi Közterületi Parkolási Társaság Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. VI. kerületi központja, mikuláscsomag, büntetés, bírság