Tegnapi cikkünk megjelenése után a Védegylet Egyesület szakértőjétől megkaptuk Baranyai Gábor kormánymeghatalmazott (a „határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos”) július 23-án kelt feljegyzésének másolatát.

Ebben a szlovák féllel tárgyaló magyar tisztségviselő – a védegyletes Jánossy András ismeretei szerint előzetes kormányzati felhatalmazás nélkül – egy többgátas (fenékküszöbös) vízrendezési beavatkozásról létrejött előzetes konszenzus kormányközi megállapodássá formálását sürgeti. Ezzel az Országgyűlést a paksi bővítésről szóló orosz–magyar egyezményhez hasonló módon kész helyzet elé állító megállapodás születne, s a tartalmáról csak utólag értesülhetne az ellenzék és a közvélemény.

A gyors megegyezés érdekében Szlovákia visszavonná az 1998-ban a hágai bírósághoz benyújtott vitarendezési keresetét, cserébe pedig a jelenlegihez közeli helyzet állandósulna: Szlovákiáé lenne a Duna vízhozamának négyötöde, a Bősön termelt áram (ellenérték nélkül), a hajózó út fölötti felügyelet és a vízkormányzással kapcsolatos összes jogosítvány. A dunakiliti duzzasztóba turbina kerülne, ezzel egy új vízerőmű jöhet létre. Egy kisebb erőmű épülhet Dunacsúnnál is.

A dunakiliti duzzasztóműbe turbina kerülhet, így új vízerőmű jöhet létre Teknős Miklós

A Védegylet közérdekű adatkéréssel fordul a kormányhoz az elmúlt hónapokban keletkezett további tárgyalási anyagok megismerése érdekében. A szervezet egyelőre csak egy előzetes értékelést készített, s abban az MTA Szigetközi Munkacsoportjának korábbi állásfoglalására hivatkozik: a szerint egy az 1997-es hágai ítélettel és Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban lévő megállapodásnak teljesítenie szükséges „azt a feltételt, hogy a Duna határfolyóhoz méltó megjelenését mindenkor biztosítani kell. A határfolyóhoz méltó megjelenés nyilvánvalóan nehezen definiálható, de az nem kérdéses, hogy ez nem csak a mederben meghagyandó vízhozam mérlegelését jelenti. Ide tartozik például az újabb keresztművekkel történő széttagolás vizsgálata is.”

A szakvélemény szerint a vonatkozó nemzetközi szerződések alapján és a jelenlegi állapottal szemben a Duna kizárólag mint hajózható folyó jelent határfolyót – magyarán így képezi az ország határát –, és erről a magyar kormány egyoldalúan még egy országgyűlési felhatalmazással sem mondhatna le.