Az intenzív IMF- és EU-nyomás hatására a magyar kormány "sokkal békülékenyebbé" vált, és arra összpontosít, hogy Fellegi Tamás főtárgyaló elérje: az előkészítő tárgyalások után "belátható időn belül" megkezdődjenek az érdemi tárgyalások az IMF-hitelszerződésről. Miután Ollie Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa szerdán egyértelművé tette, hogy a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak, lényegesen módosult Orbán Viktor véleménye is – tájékoztatták lapunkat.

A miniszterelnök múlt pénteken, miután megbeszélést folytatott Simor András jegybankelnökkel, még azt ismételgette, hogy a kormány álláspontja szerint az új jegybanktörvény megerősíti az MNB függetlenségét. "Az EKB tizenöt javaslatából tizenhárom és felet elfogadtunk, könnyen lehet, hogy ez egy európai rekord, és továbbra is együttműködőek vagyunk" – fogalmazott akkor az EKB korábbi módosítási javaslataira utalva.

Az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában viszont ma reggel Orbán Viktor már azt mondta: az előkészítő anyagokban az unió már sorakoztat fel jogi érveket. És az új magyar jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány, és nem látja akadályát azok elfogadásának. De vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok.

Hogy mely pontok esetén vannak távol az álláspontok, és melyek azok a pontok, ahogy a magyar kormány kész azonosulni az aggodalmakkal, arra a miniszterelnök részéről a rádióműsorban nem érkezett válasz.

Kormányközeli források az IMF-tárgyalások kapcsán munkatársunkat arról tájékoztatták, "az idegek harca folyik, de Orbán Viktor nyugodt". A jegybanktörvény kapcsán a miniszterelnök szűk körben már napokkal ezelőtt beszélt arról, nem érezné presztízsveszteségnek, hogy azokon a jegybanki működést érintő pontokon változtassanak, melyek a status quót nem érintik. Azaz Orbán Viktor – ha ez az ára az IMF-megállapodásnak – már nem ragaszkodna egy harmadik MNB-alelnök kinevezéséhez, és a plusz két monetáris tanácstaghoz sem.

"A monetáris tanácsban a jelenlegi felállás szerint is kisebbségben vannak a belső tagok, Simor András elnök, Király Júlia, illetve Karvalits Ferenc alelnökök, hiszen mellettük van négy olyan tanácstag, "akik a Járai Zsigmond fémjelezte irányvonalhoz állnak közel" – mondta egy illetékes munkatársunknak. A másik, az EU és az Európai Központi Bank által aggodalomra okot adó módosítás (ezt nem a jegybanktörvény, hanem az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések tartalmazták) az MNB és a PSZÁF összevonásának immár alkotmányos lehetősége. Erről forrásaink szerint az a miniszterelnök véleménye: mivel Simor András jegybankelnök mandátumának lejárta, azaz 2013 tavasza előtt a passzus nem hatályosulhatna, az erről szóló "moratóriumot" pedig a kormány részéről deklarálták is, "nem lenne a jelen állapotokra visszaható tétje", ha a kormány visszalépne ezen a ponton is.

– Hivatalos döntés nincs e pontok visszavonásáról, de a lehetőség fennáll – közölte a miniszterelnök környezetének egyik tagja. A rádiónyilatkozat alapján arra lehet következtetni, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon merevebb álláspontot kíván képviselni a kormány, meghagyva magának az esélyt, hogy ne kelljen mindkét pontban visszavonulót fújnia.

Köztudomású, lapunk is beszámolt róla, hogy az IMF-fel való megegyezésnek előfeltétele, hogy Magyarország az EU, illetve az Európai Központi Bank által megfogalmazott gazdasági-pénzügyi elvárásoknak eleget tegyen. Az Európai Központi Bank "nagyon nyugtalan" a magyar jegybanktörvény miatt – mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a csütörtöki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón. Az ilyen nyomás nem konzisztens az európai jogszabályok szellemiségével – tette hozzá az EKB elnöke, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni: "korábban világossá tettük aggodalmainkat, amelyek közül néhányat figyelembe vett Magyarország, más aggodalmaink továbbra is fennállnak".

Az EU által kifogásolt másik két törvénnyel – a bírák nyugdíjkorhatárának a megállapításával, illetve az adatvédelmi biztos hivatalával – kapcsolatban lapunk már megírta: a kormány részéről nem látnak túl sok lehetőséget az utólagos korrekcióra. A közrádióban Orbán Viktor is azt mondta, a bírói ügyekben az EU-nak nincs kompetenciája, "ez magyar ügy", az adatvédelmi biztos kérdése pedig "porszemnek tűnik a gépezetben".