'Március 15. éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk'
Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
„Március 15-e éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk" - fogalmazott az államfő. A helyszínre, a nyergestetői csata emlékére létrejött emlékhelyre utalva hozzátette: itt is arra emlékezünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább visszavonulni.
Felhívta a figyelmet 1848 másik arcára is, a jogi útra, a törvényekre, amelyekkel megteremtették Magyarország önálló kormányzását, és mindenki számára a jogegyenlőséget. Ez is örök minta számunkra - tette hozzá.
Sólyom: Erdélyben tudnak ünnepelni az emberek
Az államfő Erdélyben mindig azt tapasztalta, hogy az emberek tudnak ünnepelni, mert szívügyük mindegyik nemzeti ünnep. "Az erdélyi magyarság körében én is könnyebben tudok feltenni kérdéseket" - mondta.
Felidézte, hogy 2007-ben, Románia uniós csatlakozása évében a kolozsvári Magyar Operában az EU-hoz kapcsolódó reményről beszélt, a kisebbségi jogokat illetően. Tavaly Csíkszeredában Székelyföldnek arról a méltánylandó igényéről is szólt, hogy gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon. "Idén, március 15-én a nemzet egységét szerezném hangsúlyozni, amely közös ünneplésünkben is kifejeződik" - mondta Sólyom László.
Az államfő romániai látogatása körüli bonyodalmakról itt olvashatnak bővebben.
Hiller: 1848 tapasztalata az összefogás
Az 1848-49-es történésekben, az előzményekben és következményekben az a nagyszerű, ahogy egy nemzetet összekötött, erőt adott és ad, s ahogy példát mutat a magyaroknak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a fővárosban a nemzeti ünnep alkalmából szombaton rendezett ünnepségen és díjátadón.
Március 15. egy nemzet ünnepe - fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: ezt a napot az anyaországon belül és kívül a magyarok együtt ünneplik. Az ünnepet a XX. században a legkülönbözőbb politikai erők saját szájuk íze szerint próbálták meg beállítani, ami "tévedés volt".
Hiller szerint 1848 tapasztalata éppen az, hogy az egymással vitázó felek, mint Széchenyi és Kossuth - a nemzet érdekében képesek voltak összefogni.
A politikának nem az a feladata, és nem szabad, hogy célja legyen, hogy nagyszerű, valóban a nemzet egészét átfogó eseményekből napi következtetéseket vonjon le, hogy azt gondolja a történelem olyan, mint a szakácskönyv - közölte. A történelem nem ilyen, van egy sajátos kiegyenlítő szerepe, amely előbb-utóbb érvényesül - hangoztatta.
Fodor: a szabadságharc a nemzetiségekről is szólt
Magyarország sokszínűségére hívta fel március 15-i ünnepi beszédében Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a pártja hivatalos honlapján szombaton közzétett videóüzenetében. Fodor szerint a szabadságharc titka abban rejlik, hogy különböző népek, nemzetiségek fogtak össze a magyar szabadságért függetlenül attól, hogy milyen származásúak. A vértanúk több mint felének anyanyelve nem magyar volt, mégis a magyar szabadságharc hőseiként tartják őket számon.
A szabadságharc nem csak a magyarokról szól, hanem ugyanolyan erővel a nemzetiségekről is, akik csatlakoztak és együtt harcoltak a magyar szabadságharcért - tette hozzá.
"Ha magyarok és nemzetiségiek annak idején együtt harcoltak a magyar szabadságért, vajon most, amikor együtt élünk a szabadságban, miért zárnánk ki őket ebből, miért ne emlékeznénk meg együtt a szabadságról és történelmünkről közösen velük" - tette fel a kérdést a pártelnök.
"Ne feledjük el, a színesnek nem a fehér vagy a fekete az ellentéte, hanem a szürke. És mi nem szürke Magyarországot szeretnénk, hanem olyan Magyarországot, ahol a piros-fehér-zöld kokárda mutatja azt a sokszínűséget, amivel ki tudtuk vívni szabadságunkat végre több mint 150 év után" - jelentette ki Fodor Gábor.
"Bízom benne, hogy békésen tudjuk megünnepelni március 15-öt"
Az egység és az összefogás jellemezte az országot 1848 márciusában, az egész ország összefogott a közös ellenfél ellen - mondta Török Zsolt a Demokratikus Hálózat ünnepi megemlékezésén, szerinte ma is ugyanilyen összefogásra lenne szükség. A Fiumei úti sírkertben, Táncsics Mihály síremlékénél elmondott beszédében a szocialista politikus kiemelte, hogy március 14-én "béke van Magyarországon és bízom benne, hogy március 15-én (...) is békésen tudunk ünnepelni".
A kisgazdák is emlékeztek
A magyar föld védelme és a banki hitelek egyoldalú módosíthatása ellen aláírásgyűjtésbe kezd a Független Kisgazdapárt - jelentette be a szervezet elnöke 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójával összekötött EP-választási kampánynyitó rendezvényén.
