benburns | 2009. március 15. | 18:31:39

Tisztelt Szerkesztőség !
Én is egy újabb adalékkal szolgálnék a március 15-i ünnepségekhez.
Budapesten a Nemzeti Múzeumnál történt.

Találják ki, hogy milyen származású Petőfi írta és szavalta el a Nemzeti dalt?
Talált. Süllyedt.
A megfelelési kényszerben szenvedő pesti ifjak egy Petrovics gyerekkel íratták és szavaltatták a Talpra magyart!
Itt tart jelenleg Magyarország!
Üdvözlettel: egy hűséges olvasójuk

indák | 2009. március 15. | 17:06:58

BERECK, felsőháromszéki község, Gábor Áron odavaló volt, azaz berecki és nem "bereckei". A "művelt lelkiismeret" jobb lenne ha tiszta lelkiismeret lenne... különben, ott egye meg a fene az egész an(n)yaországi katymaszt.

adalbert1977 | 2009. március 14. | 17:50:34

Moderálási alapelvek- komment törölve -

adalbert1977 | 2009. március 14. | 17:30:45

Moderálási alapelvek- komment törölve -

lelkiismeret | 2009. március 14. | 16:52:16

Tanuljatok! Műveletlen banda:

A magyarországi romák jelentős szerepet játszottak a szabadságharcban, ezért maradt fenn jó néhány fegyverkovács, fegyverjavító, ágyúöntő, és tábori muzsikus roma neve.

Muzsikusok és fémművesek
A szabadságharc idején a zenész cigányokat főként mint verbuváló, vagy katona muzsikusokat sorozták be a bandériumokba. Az egykori híres zenész, Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor az elsőként jelentkezett, később Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Sárközi ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben is.

Bihari János, "Magyar Czigányok közt Orpheus",
1820
Egressy Ákos, a szabadságharcról "Emlékeim" néven kiadott visszaemlékezései szerint Sárközi zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze, saját költségén ruházta fel és élelmezte őket. Egressy Ákos arról is beszámol, hogy először tőlük hallotta a "Kossuth Lajos azt üzente" kezdetű dalt. A magyar zene külföldi úttörőjeként is számon tartott Sárközi részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliában szerződtette.

Más szabadságharcos cigány zenészek neve is fennmaradt: Pityó József önkéntesként szolgált Görgey Liptón át Szebesbe vonuló hadtestében, részt vett az iglói éjjeli csatában, és a branyiszkói ütközetnél, míg Sági Balogh Jancsi 1848-49-ben honvédkarmester, később ipolysági és selmecbányai zenekarvezető volt. Sági Balogh Jancsi másról is nevezetes: ő segítette az első magyar- cigány szótár megalkotóját, József főherceget több, a cigánysággal kapcsolatos munkájában, József főherceg állta később Sági Balogh temetési költségeit is.

A Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdi Jancsinak volt mindannyiuk közül a legkalandosabb az élete. A bécsi konzervatóriumban tanuló, öt nyelven beszélő Kálózdit a londoni Alhambra Színháznál, mint dirigáló karmestert alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében mint fő katonai karmester dolgozott.

Gábor Áron
Bár a korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak róla, sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntő is cigány volt. Spira György történész szerint a nem nemesi származású honvédek közül a szabadságharcban egyedül Gábor Áronból lett törzstiszt. A bereckei asztalosmesterből lett tizedes 1848. novemberében hadnagyi rangban vett részt a háromszéki felkelésben. A következő hónapban főhadnaggyá, majd 1849-ben Bem őrnaggyá nevezte ki. Ha Gábor Áron maga nem is biztos, hogy roma volt, több forrás szól arról, hogy igen sok roma kézműves dolgozott a különböző ágyúöntő-, kovács-, és fegyverjavító műhelyekben.

lelkiismeret | 2009. március 14. | 16:46:03

"A megfelelési kényszerben szenvedő pedagógusok egy cigány gyerekkel szavaltatták a Talpra magyart!
Itt tart jelenleg Magyarország!"

A szabadságharc leverése után a rokkant magyar honvédeknek is cigányok muzsikáltak, nem vastag arcbőrű rasszista majmok.

lelkiismeret | 2009. március 14. | 16:43:12

"Most pedig hallgassuk meg együtt a Szózatot! MIÉRT??? Miért nem azt mondják: Most pedig együtt énekeljük el a Himnuszt! Számomra ez teljesen érthetetlen."

Akkor valószínűleg botfülű vagy. Rettenetes az, amikor nem profi énekesek éneklik a Himuszt 13 szólamban.

lelkiismeret | 2009. március 14. | 16:40:44

"mai napon a március 15-i ünnepségen szégyenletes módon nem hangzott el sem a Himnusz, sem a Szózat.
Ez több diák érzelmeit sértette, ezért is kívánom megosztani Önökkel."

Ne idétlenkedj fiam! Csak nem azt akarod mondani, hogy megtiltották az elmondását. Ha olyan nagy magyar vagy, miért nem mondtad el?

lelkiismeret | 2009. március 14. | 16:38:26

"Himnusz és a Szózat 8-os tananyag.
Ehhez nem szeretnék mit hozzáfűzni, mert emlékszem arra, hogy mi első osztályban, mikor még alig tudtunk írni-olvasni, már tudtuk nemzeti imánkat!"

Hát tudni lehet, hogy tudtad, de érteni még most sem érted.

lelkiismeret | 2009. március 14. | 16:33:16

"akkor is a kormosokat teszik be magyar nemzeti dalokat énekelni" ki a jó felmenőd kormos?

szabi | 2009. március 14. | 11:46:17

Igazából mit várhatnánk tőlük, ha már itthon is jónéhány iskolában képesek betiltatni, vagy megalázni a 15.-ei ünnepségeteket? Szégyen, hogy ilyen hazaárulók lehetnek ma iskolaigazgatók hazánkban.
Csak pár olvasói levél:

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Tájékoztatni szeretném, hogy a Csákvári általános iskolában (Gróf Esterházy Móric Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) a mai napon tartott március 15-i ünnepségen nem hangzott el sem a Himnusz, sem a Szózat.
Akárcsak tavaly. Az igazgatónő egyébként hithű MSZP-s. Neve Lönhárd Vilmosné.
Csákvár Libényi János szülővárosa.

Üdvözlettel:

Egy lakos

Tisztelt Szerkesztőség!
Olvastam a csákvári cikket, miszerint nem volt Himnusz és Szózat az iskolai ünnepség alatt.
Nos, ez Szegeden a Csonka János M.Sz.K.I-ban is így történt. Évek óta ez megy, illetve ha mégis éneklik, akkor is a kormosokat teszik be magyar nemzeti dalokat énekelni. (Nár nem tudom Whitney Houston és Oláh Ibolya száma mit keres egy márc. 15-i ünnepségen.)
Üdvözlettel:
egy diák

Tisztelt Szerkesztőség!
Elolvastam az iskolai ünnepség(ek)ről szóló cikket! A nagykanizsai Zsigmondy iskolában Himnusz és a Szózat ugyan volt, egy tanár igyekezett elénekelni, de egyéb nemzeti dalainkat a kisebség (énekelte?) adta elő.
A rendezvényen az egyenlőség jegyében szinte csak roma szerepelt. Felöltözve rendesen nem voltak, az ünnephez tartozó kokárda hiányos volt, vihorászva, zsebre tett kézzel próbálták előadni a szövegüket.
Természetesen azt a fejenként jutó 2-3 sort sem tudták megjegyezni, ezért amit véletlenül elfelejtettek, azt vagy megpróbálták a kezükben lévő céduláról lelesni, vagy nevetve továbbléptek.
Üdvözlettel:
egy diák


Tisztelt Szerkesztőség !
Én is egy újabb adalékkal szolgálnék a március 15-i iskolai ünnepségekhez.
Balmazújvárosban a Kalmár Zoltán Általános Iskolában a mai napon tartott ünnepi megemlékezésen történt.

Találják ki, hogy milyen származású gyerek játszotta Petőfit és szavalta el a Nemzeti dalt?
Talált. Süllyedt.
A megfelelési kényszerben szenvedő pedagógusok egy cigány gyerekkel szavaltatták a Talpra magyart!
Itt tart jelenleg Magyarország!
Üdvözlettel: egy hűséges olvasójuk


Tisztelt Szerkesztőség!
Tájékoztatni szeretném, hogy az ország egyik elit gimnáziumában,a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban a mai napon a március 15-i ünnepségen szégyenletes módon nem hangzott el sem a Himnusz, sem a Szózat.
Ez több diák érzelmeit sértette, ezért is kívánom megosztani Önökkel.
Üdvözlettel: egy diák

Tisztelt Szerkesztőség!
A szeghalmi Péter András Gimnáziumban ünnepség sem volt.
Tavaly még nem jártam ide, de állítólag az egész iskolának ki kellett menni a Kossuth térre, most is vártuk elég sokan, készültünk, hogy megemlékezhessünk, de elmaradt(!).
Sőt, a buszon hallottam, hogy az igazgató MEGTILTOTTA, hogy a diákok kimenjenek. Ezen felmérgelődve, holnap csakazértis ott leszünk a városi ünnepségen (az is fura, hogy miért 14-én koszorúznak...) és vasárnap is!

U.I.: Minél jobban próbálnak keresztbe tenni a magyar hagyományoknak, annál több ember foglalkozik vele. Olyan ismerőseim jönnek megemlékezni, akiket eddig ki kellett "lökdösni". Ébredünk!

Üdv, egy diák

Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretném veletek tudatni, hogy Enyingen a Herceg Batthyányi Fülöp általános iskolában a mai napon nem volt, de hétfői napon sem lesz március 15 alkalmából ünnepség.
Annyi volt a tanári vezetés kérése, hogy a diákok viseljenek a jeles nap alkalmából kokárdát. Pedig a gyermekeim elmondása szerint a tanulók várták, fel voltak készülve arra, hogy lesz ünnepség, és hogy elmaradt, számukra döbbenetes volt.
Megjegyezném, hogy minden évben szorgalmasan járok a gyerekek évnyitó és évzáró ünnepségeire, és sajnálattal kell hallanom, hogy a tanár ekképen szól a jelenlévőkhöz: Most pedig hallgassuk meg a Himnuszt, vagy: Most pedig hallgassuk meg együtt a Szózatot! MIÉRT??? Miért nem azt mondják: Most pedig együtt énekeljük el a Himnuszt! Számomra ez teljesen érthetetlen.
Nem is beszélve arról, hogy a jelenlévő szülők közül a tíz ujjamon meg tudnám számolni, hogy ki énekelte a verseket. Ide jutottunk. Nekünk már semmi nem kell, belőlünk birka népet csináltak.
Tisztelettel:Egy elkeseredett szülő

Tisztelt Szerkesztőség!
Olvasván a március 15-ei iskolai ünnepségükről szóló cikküket, egy kis adalékkal szeretném megtoldani a mai magyar közoktatás magyarellenes álláspontját: unokaöcsém egy jónevű budapesti iskolában tanul (Budenz József Általános Iskola és Gimnázium), és múltkor megdöbbenve hallottam tőle, hogy 6. osztályos létükre még nem tanulták a Himnuszt.
Először azt hittem, hogy valami félreértés, és megkértem, hogy kérdezze meg többi osztálytársát, nem csak véletlenül akkor hiányzott-e, mikor ez előfordult az órákon. A válasz döbbenetes volt, unokaöcsémen kívül - akinek otthon megtanítottuk - az osztályban alig tudták páran a szöveget. A legdöbbenetesebb azonban a magyar tanára válasza volt: a Himnusz és a Szózat 8-os tananyag.
Ehhez nem szeretnék mit hozzáfűzni, mert emlékszem arra, hogy mi első osztályban, mikor még alig tudtunk írni-olvasni, már tudtuk nemzeti imánkat!
Szebb jövőt!
ESzA