- Elég volt ebből! Ezt ismételgettem magamban, amikor újra azt láttam a híradókban, hogy némelyek még mindig azon marakodnak, milyen hátterű cég gyártja a vakcinát. Valami elpattant bennem. Úgy éreztem, muszáj tenni valamit. Bármit. Jobb nem jutott eszembe, írtam egy SMS-t a megyei lap vélemény rovatába. Arra gondoltam, hogy ha elolvassák az emberek, talán észbe kapnak, a zavarkeltők pedig elszégyellik magukat.

Feszültségtől remegő hangon mondja ezt egy férfi. Olykor hosszú másodpercekre elhallgat. Sírással küszködik. Hétfőn veszítette el fiát. H1N1 influenzavírus-fertőzés miatt halt meg.

A gyászoló apa fennhangon olvassa az SMSt: „Hajrá Magyarország! Üdvözöllek a 24 évesen elhunyt fiam nevében is. ... Hála néhány felelőtlen vagy érdekből zavart, káoszt teremtő személynek, bármennyire szerette volna ellátni magát védelemmel, már késő volt. A H1N1 megelőzte. Most, a híreket hallgatva, mit gondol a zavart keltők csapata? Kit érdekel, kinek a tulajdonában van egy cég, amely egyébként hatásos szérumot gyárt? Minket az érdekelt, hogy használjon, minden egyéb számunkra másodrendű.”

Befejezi a felolvasást, hosszan hallgat. Aztán nehézkesen, akadozva eleveníti fel fia utolsó heteit. Azt mondja, gyermeke tervezte, hogy beoltatja magát. Munkahelyén meg is ígérték neki, hogy ingyen megkapja a vakcinát. Várt, ám az oltás egyre késett. Talán a munkaadó is elbizonytalanodott.

- Persze, elmehetett volna a fiam az orvoshoz – ismeri el a férfi –, ki tudta volna fizetni a vakcinát, de ő se tudta, mi a jó megoldás. Nem tudom hibáztatni, hiszen még néhány nappal ezelőtt is arról szóltak a hírek, hogy az orvosok, ápolók jó része sem oltatja be magát. Amikor a munkahelyén elkezdték a vakcinák beadását, a fiam már megbetegedett. Sokáig küzdöttek az életéért a kórház intenzív osztályán, de nem tudták megmenteni.

Újabb csönd – aztán erőt vesz magán: Nem kellett volna így történnie – mondja.