A Magyar Demokratikus Charta 2008 szeptemberében, a harmadik Magyar Köztársaság legnemesebb értékeinek jegyében, a progresszív nemzeti hagyományok tiszteletén, a nyugati polgárosodás igenlésén alapulva jött létre - kezdte országértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc. A korábbi miniszterelnök ezután közölte, hogy szereti Magyarországot, büszke sikereire, bár időnként letaglózza oktalan önbizalomhiánya. Majd megvallotta, hogy magánéletében és a közügyekben is sokszor szenvedélyes, ez azonban erőt ad, megsokszorozza a hitét.

Cifra mondatok

- Tudok cifra mondatokat is mondani, ezek a szenvedés, szeretet túlzásai. Leghíresebb túlzásaim egyikét-másikát talán már mindenki ismeri az orszában. Vannak, akiket lelkesit, elborzaszt, mások politikai furkósbotnak használják - folytatta beszédét a szocialista politikus. Ezzel együtt, Gyurcsány büszke a "cifraság mögött ott lévő igazság erejére, őszinteségére", mi több, azt kívánta közönségének, hogy ők is legyenek rá büszkék, "adjon erőt saját küzdelmeikhez".

Gyurcsány a harmadik köztársaság - elsősorban az elmúlt nyolc év - történetét összefoglalva azzal indított, hogy az elmúlt húsz év legellentmondásosabb időszakát éljük; összekuszálódtak a dolgok. Az emberek csalódtak a múltban, bizonytalanok a jelenben, végtelen türelmetlenek a jövőt illetően.

Hogyan jutottunk ide? Gyurcsány szerint a 2002 óta hivatalban lévő kormányokat egyetlen komoly törekvés fogta át: "az lebegett szemük előtt, hogy Magyarországon utat nyisson a nyugati polgárosodásnak, azon az úton kívánunk menni, amely utat javasolták legnemesebb hazafiaink az elmúlt kétszáz évben". Ezen az úton nincs helye a tétovaságnak, az országra oly jellemző "kicsit hal, kicsit hús, lehet eső, lehet hó" bátortalanságnak. Magyarország hánykodó kompját végleg nyugat partjainál kell kikötni - erről szóltak a volt miniszterelnök szerint mindhárom kormány (a Medgyessy-, a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kabinet) erőfeszítései.

'Jobban élünk, mint nyolc éve'

Gyurcsány külön kitért a Medgyessy-kormány száznapos programjaira, amit "szociális igazságtételnek" nevezett, és amely egy évtizedes szociális álmot látszott megvalósítani. Az álom azonban "keserű ébredést tartogatott", 2006-ban világossá vált ugyanis, hogy nem finanszírozható tovább, mert a szociális igazságtétel árát a gazdaság nem bírja kifizetni. Másként megfogalmazva, a jóléti rendszerváltozás politikáját nem az ország nagyobb teljesítménye, hanem az állam - később fenntarthatatlannak bizonyult - szociális szerepvállalása finanszírozta.

A "felemelkedés egyetlen esélyét metsző realítások szakították félbe", hiszen a 2001 óta elköltött összesen 1500 milliárd forint fedezetét hitelek biztosították. Gyurcsány a felelősség kérdésére áttérve, egyszerűnek nevezte a képletet: a Medgyessy-kabinet idején a felét költötték el ennek az összegnek, Orbánék nagyjából a harmadát, a Gyurcsány-kormány pedig a hatodát.

Csakhogy a matematika szabályai nem érvényesülnek a politikában - folytatta Gyurcsány Ferenc -, itt "aki egyszer sokat ad, majd visszavesz, az a végén kevesebbet adott, mintha egyenletesen adott volna kevesebbet; a jószándéknak, mi tagadás, nyögés lett a vége". Az alig burkolt Medgyessy-kritika után Gyurcsány a jobboldal által hangoztatott vádakra tért át, és - a Fidesz 2006-os "hazug" szlogenjére utalva - kijelentette: jobban élünk, mint nyolc éve.

Csapás a reformpolitikára

Gyurcsány a szocialista-liberális kormányok reformpolitikájára áttérve, arról beszélt, hogy Bauer Tamásnak igaza van, igen, kellett hozzá bátorság, "nehéz otthagyni az alattvalói lét látszólagos melegségét, kezünkbe venni a sorsunkat". És bár bátorították az országot, az ország egy része megijedt ettől az úttól. A reformok kudarcát pedig a következőképpen indokolta: nem azért nem mentek messzebb, mert nem akartak, hanem mert elgáncsolták, "mert voltak kishitűek, mert a reform olyan politikai háborúskodás közepén találta magát, amiből sikerrel nem lehetett kijönni".

Gyurcsány elismerte, hogy hibázott, amikor rosszul mérte fel az erőiket, hogy türelmetlen volt, azt hitte, az igazuk, az akaratuk mindent le fog győzni. - Tisztességes, vállalható refomokat képviseltünk, de az átalakulások mértéke, tempója, az okozott érdeksérelmek összessége a politikai háborúskodás keretei között meghaladta a lehetőségeket. Ha a többség nem jön velünk, akkor mi sem mehetünk, mert az ország egészéért van felelősségünk" - jegyezte meg a volt kormányfő. A vizitdíj, a kórházi napidíj eltörléséről tartott népszavazás döntő csapást mért a reformpolitikára, a válság pedig megpecsételte a sorsát. A miniszterelnöki tisztségéről történt lemondásával kikényszerített kormányfőváltás, az új (Bajnai-féle) kormányprogram azonban megteremtette a további válságkezelés feltételeit, és ebben Gyurcsány megfogalmazása szerint jól vizsgáztak a szocialisták, és a szabad demokraták is.

'Brutális politikai háború'

Nem voltak illúzióik, tette hozzá, hogy a választók boldogan tódulnak majd az urnákhoz, hogy a válságkezelőket támogassák, azt viszont nem gondolták volna, hogy milyen brutális politikai háborút zúdít az országra a Fidesz. "Ez nem természetes, nem demokratikus vetélkedés, hanem nyílt uszító politikai háborúskodás". Gyurcsány sérelmezte, hogy ebben a nehéz helyzetben Orbán Viktor, ahelyett, hogy országa népét buzdítaná, azt sulykolja, hogy az ország nem ér semmit, kullog, lemarad - "Ne higyjék el!". Gyurcsány figyelmeztetett a szélsőségesek megerősödésére is, megjegyezve, hogy amilyen könnyű felszítani, olyan nehéz lecsillapítani az indulatokat.

A hazugság mocsarában

- A Fidesz, miközben a hazugság vádját ontják ránk, szótlanságba burkolózva próbálja megszerezni a hatalmat. Egy szót nem szólnak arról, mit kezdenének az országgal - ezért Gyurcsány már "jó előre szól", hogy "ez a politika és ez a kormány a hazugság mocsarában születik".

Gyurcsány a Jobbik szavazóihoz is szólt (enyhe morgást kiváltva közönségéből). Mint mondta, próbálja megérteni indulataikat, de nehezen érti, hogyan fordulhat át az emberek csalódása; hogy azok, akik oly büszkék magyarságukra, tömegesen fordulnak magyar emberek más csoportjai ellen megfélemlítő, uszító módon; hogyan történhet meg, hogy csendben tűrik, hogy százezrek, milliók nem boldog összekapaszkodásban töltik idejüket nemzeti ünnepeinken, hanem ajtók mögé zárkózva.

- Nem láttam még olyan vitát ,amit a düh, agresszió, fenyegetés megoldott volna, csak olyat, ami mindezeket elmélyitette, amelyek tragédiához vezettek - mondta a szocialista politikus, újabb figyelmeztetést küldve a közvéleménynek: "nem ismerek olyan sikeres országot, amely a mérsékelt demokrácia keretein kívül fel tudta volna emelni önmagát". A szélsőségesség, a radikalizmus a pokolba juttathatja az országot, tette hozzá, még ha emögött az a szent meggyőződés áll is, hogy a hazájukat szolgálják.

Fidesz=Jobbik

Ezt követően Gyurcsány párhuzamot vont a Fidesz és a Jobbik között, mondván, "két párt, de egy pártrendszer, egy gondolat; a múlt közössége mellett a jelen aggasztó közelsége" köti őket össze. A két pártban közös, hogy előrébb valónak tartják az antidemokratikus rendet a demokratikus szabadságnál; az államot az egyénnél, az antidemokratikus erőt a demokratikus párbeszédnél.

Gárda=Orbán

A Jobbik szélsőségességéhez képest persze a Fidesz akár demokratikusnak is tűnhet, mondta, de a demokrata közösség számára a Fidesz "legfeljebb a szélsőségesség egyik formája". A demokratikus közép nem mértani fogalom, tette hozzá; Orbán Viktor attól nem válik demokratává, hogy létezik a Fidesznél is szélsőségesebb politikai erő Magyarországon. Gyurcsány sietett hozzátenni, hogy nem a Fidesz szavazóit, hanem politikáját tartja szélsőségesnek. Azt viszont a jelek szerint nagyon: a (jogerősen feloszlatott) Magyar gárda megítélése szerint céljaiban kifejezi mindazt, amit Orbán gondol a világról.

Az igazság ideát van

Gyurcsány végezetül az elbizonytalanodott baloldali szavazókhoz is szólt, azt kérve tőlük, ne szégyelljék, hogy az MSZP-t támogatták, s az összes kétkedésük mellett mondják azt, hogy hisznek a magyar progresszió erejében, és hogy nem a többséget keresik, hanem az igazukat - "az igazság pedig ma mégis a mi oldalunkon áll".

Az áprilisi parlamenti választást követően minden esély megvan rá, hogy három párt jusson be az Országgyűlésbe - ez esetben Gyurcsány Ferenc szerint a demokratáknak egyetlen képviselőjük marad: az MSZP, "a parlamentáris demokrácia, a harmadik köztársaság utolsó igazi védője".  Végezetül az exkormányfő arra kérte a bizonytalanokodóktól, csüggedőktől, hogy támogassák a Mesterházy Attila vezette MSZP-listát "az elmúlt húsz év legnehezebb választásán".

Bauer: A Fidesz nem demokrata

Gyurcsány előtt Bauer Tamás közgazdász szólalt fel. Az SZDSZ egyik alapítója, egy húsz évvel ezelőtti kampányszlogennel kezdte felszólalását: "Aki otthon marad, a múltra szavaz". Húsz év elteltével, van olyan párt, amely a csendőrséget akarja visszahozni, revíziós ábrándokkal szédíti a magyar közönséget. Ma a nyolcvan évvel ezelőtti állapotra szavaz, aki otthon marad - fogalmazott Bauer, aki szerint "mindnyájunknak el kell menni, és demokratikus pártra kell szavazni".

Ne legyen félreértés, folytatta, az olyan párt, amelyik nem hajlandó a magyar emberek orrára kötni, mit akar az országgal kezdeni, ha kormányra kerül, az nem demokratikus párt. Az a párt, tette hozzá Bauer, amelyik szakít a húszéves demokrata tradícióval, megakadályozza a választások előtti vitákat, nem demokratikus párt. Aki azt mondja, az különbözeti meg a Jobbiktól, hogy nagyobb, és egyedül is tud kormányozni, az nem demokratikus párt. (Bauer nem említett nevet, de nem hagyott sok kétséget afelől, hogy a Fideszről beszél - Ny.M.)

Bauer ezt követően áttért arra, kire kellene szavazni, s ehhez Tamás Gáspár Miklós régi útmutatását hívta segítségül: abból kell kiindulnunk, mondta, hogy a pártok milyen törvényeket szavaztak meg, illetve utasítottak el. Bauer ezért is ajánlotta közönsége figyelmébe Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es egészségügyi miniszter nemrég megjelent könyvét, amelyben Molnár leírta, milyen dokumentumokat találak a minisztériumi irattárban. Ezekől kiderült, hogy a korábbi (1998-2002 között hivatalban lévő) fideszes egészségügyi miniszterek úgy gondolták, szükség lenne a kórházak, a kórházi ágyak, illetve osztályok jelentős csökkentésére; komolyan foglalkoztak a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetésével, a versengő egészségbiztosítókkal, "de ebből semmit nem csináltak meg".

'Gyáva Orbán'

Bauer Tamás egyenesen úgy fogalmazott, gyávák voltak a fideszes egészségügyi miniszterek, gyáva volt a miniszterelnök, gyáva volt a kormány. Ezzel szemben a 2006-ban megalakult MSZP-SZDSZ kormánynak szerinte bátor miniszterei, bátor miniszterelnökei voltak; megcsinálták a kórzházi átalakítást, a gyógyszertörvényt, a patika-liberalizációt, a biztosítotak nyilvántartását, a biztosítási felülgyeletet - és megcsinálták volna a biztosítókat is, de aztán jött a "a szociálisnak hazudott népszavazás, és nem maradt erre erő".

A kormány tehát hozzáfogott "a nemzeti ügyek rendezéséhez" - ezért Bauer szerint a nemzeti ügyek kormányának megalakításával kampányoló Fidesz elkésett: "ez már megalakult húsz éve is , tizenhat éves is, négy éve, sőt még egy éve is. Orbán Viktor vezetésével a nemzeti ügyek ellenzéke működött Magyarországon.

Vitányi: Orbánnak igaza van

Bauer előtt Vitányi Iván szociológus, szocialista politikus, a charta másik szóvviője szólalt fel. Megnyitó előadását azzal a - derültséget kiváltó - megjegyzéssel kezdte, hogy Orbán Viktornak igaza van: itt az idő. "Az idő olyan, mint az élet, hol lassan, egyenletesen folyik, hol összesűrűsödik" - fogalmazott Vitányi hozzátéve, döntő pillanathoz érkeztünk. Húsz éve volt a rendszerváltás, de nem jutottunk a végére. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket - "az a kérdés, válasszatok, hogy merre tovább; és a válasz bonyolultabb, mint Petőfi idején volt".

Mindenki hibás

Vitányi ezt követően "interjút készített magával", arra a kérdésre például, hogy 1990-ben vajon csak a puha diktatúrából való kilépés volt-e a feladat, azt felelte: ennél több volt: "kilépni az évszázados magyar zsákutcából". Abban, hogy ez nem történt meg, Vitányi Iván szerint az egész politikai elit, minden eddigi kormány hibás, amiért "nem néztek szembe a feladat valódi nagyságával", de a társadalom is, amiért "a csodavárást nem gyógyítani akarta, hanem kihasználni".

'Kezdetnek jó'

Ezzel együtt, Vitányi elismeréssel is szólt a szocialista kormány erőfeszítéseiről, kiemelve, nem volt elég, amit tettek, "de kezdetnek jó". Most arról van szó, hogy lehet-e folytatni? - Jelentem, a MSZP a nemzet felemelkedésének érdekében vállalja a reformokat; a pártban vannak és lehetnek még viták, mert demokratikus párt vagyunk, de a döntő kérdésekben meg tudunk egyezni - jelentette ki Vitányi Iván.

Vitányi azzal zárta felszólalását, hogy itt az idő, de nem arra, hogy visszakanyarodjunk a Horthy-, vagy a Kádár-rendszer langyos diktatúrájához, "a király nélküli királysághoz", hanem arra, hogy a társadalom közösen vállalja a megújulást a reformok útján, mert az elmúlt húsz év azt bizonyítja, ez felemelkedésünk egyetlen járható útja.

'Húzzunk bele!'

A szocialista szimpatizánsok - akik a szervezők szerint háromezren voltak - állva tapsoltak, amikor a volt kormányfő belépett a csarnokba, és azt skandálták, hogy "Húzzunk bele!". Gyurcsány Ferencet édesanyja is elkísérte. A rendezvényen megjelent több szocialista, illetve SZDSZ-es politikus és parlamenti képviselő, illetve számos ismert közéleti személyiség, köztük Ranschburg Jenő pszichológus és Bálint György kertészmérnök. Az MSZP elnökségét Juhász Ferenc elnökségi tag képviselte.

Ezresért az őszödi

A Körcsarnokban ezer forintért lehetett megvásárolni Gyurcsány Ferenc elhíresült - az MTV székház felgyújtásába torkollott zavargásokat kiváltó - őszödi beszédének, illetve a 2006-os Gyurcsány-Orbány kampányvitának a teljes felvételét tartalmazó DVD-t. Ez volt az első alkalom, hogy a szocialisták a kampányban - ráadásul pozitívumként - vetették be a máig tisztázatlan körülmények között kiszivárogtatott felvételt.

Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök értékelő beszédét tartja a budapesti körcsarnokban a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén.