A gyűlöletbeszédről folyik ez a konferencia, és épp ezt valósította meg egy jobbikos képviselő a Parlamentben tegnap – kezdte Balog Zoltán sajtótájékoztatóját kedd délután. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az internetes gyűlöletbeszéd elleni konferenciát megelőző sajtótájékoztatón határozottan visszautasította „bárki listázását abból a célból, hogy őt megbélyegezzük vagy veszélynek tekintsük a származása miatt a magyar államra. Mindegy, hogy zsidókról, romákról vagy magyarokról van szó.” Elmondta: örül neki, hogy az egész magyar politikai elit megszólalt ebben az ügyben, azaz az ellenzék, a kormánypárt és a civil szervezetek is, illetve annak, hogy további tiltakozó akciók szerveződtek. „Még a Jobbik is úgy gondolta, hogy kellene ezen finomítani, ami szerintem nem sikerült nekik. Továbbra is fenntartjuk véleményünket, és visszautasítjuk, ami tegnap a magyar Országgyűlésben történt” – mondta a miniszter.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács, illetve a Norvég Alap, valamint az EEA támogatási alapja által szervezett konferencián Balog azt is elmondta: az ő generációja a gyűlöletbeszédet államilag finanszírozott gyűlöletbeszédként ismerte meg a kommunista diktatúra idején. „Egy olyan rendszerben éltük le az életünk jelentős részét, ahol nem csak államilag legitimált, hanem államilag parancsolt volt bizonyos csoportok osztályszármazás alapján történő kirekesztése és megbélyegzése. Gondoljunk csak a parasztságra, esetleg a „klerikális reakció” vagy a „polgár”, esetleg a „burzsoá” vagy „kapitalista” kifejezésekre.” Balog szerint ez a fajta gyűlöletbeszéd tovább él. „Ebben benne van a kommunizmus öröksége, ebben benne van a sok-sok hiba, a demokráciadeficit az elmúlt 22 évben. A mi dolgunk, hogy ezzel szemben határozottan fellépjünk.”

Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára elmondta: sokkolta, amikor meghallotta, mit történt hétfőn a magyar Parlamentben. „Az erőszak, a népirtás, a holokauszt úgy kezdődik, hogy egy csoportot listáznak. Majd dehumanizálják őket, mert úgy lehet rajtuk csak erőszakot elkövetni, meggyilkolni őket, ha előtte dehumanizálják őket.”

Jagland kedden délután négykor, a sajtótájékoztatót és a konferencia megnyitóját követően találkozott Navarcsics Tibor miniszterelnök-helyettessel is. „Egy folyamatos párbeszéd zajlik a magyar kormány és közöttünk az igazságügyi törvényekről és a médiatörvényről. A találkozó ennek a része lesz” – válaszolta Jagland a Népszabadság kérdésére.

Torgeir Larsen norvég külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott: nagyon örül, hogy Balog Zoltán „azt mondja, amit mond”, mert a listázás mindig az első lépés azon az úton, amely „tudjuk, hová vezet. Épp tegnap emlékeztünk meg Norvégiában az országból deportált zsidókról, akiket 1942-ben hurcoltak el. A deportálásuk alapja egy róluk összeállított lista volt” – mondta.

A Kuruc.info weboldalra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Balog Zoltán elmondta: egy Amerikában bejegyzett és működtetett honlappal szemben nem lehet fellépni a magyar jog eszközeivel. „A miniszterelnök úr néhány hónappal ezelőtt az amerikai Kongresszus képviselőihez fordult, hogy segítsenek ebben az ügyben, mert valóban, a kérdéses honlap, a nevét nem mondanám ki, folyamatosan megvalósítja a gyűlöletbeszédet, és személyiségi jogokat sért.” A miniszter elmondta: ma még nincs a kezükben eszköz, hogy fellépjenek ellene, de ha lesz, „akkor egészen biztos, hogy határozottan fel fogunk ellene lépni.”