Gyülekezési jog: a Fidesznek megtetszett Gyurcsány ötlete

A Fidesz-frakció kész az ellenzékkel egyeztetni bármilyen, a gyülekezési törvényt érintő módosítás benyújtását megelőzően – közölte Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, miután a lapunknak adott nyilatkozata miatt Schiffer András, az LMP társelnöke felszólította, hogy ha a kormány a gyülekezési törvény módosítását tervezi, erről kezdeményezzen ötpárti egyeztetést, és az állampolgári tiltakozás törvényes kereteit „ne próbálja meg erőből újraalkotni”.

A kormánypárti politikus a Népszabadságnak szerdán azt mondta, hogy az elmúlt huszonöt év tapasztalatai szerint „van nagyon sok olyan kérdés a gyülekezési jog kapcsán, amelyet tisztázni kellene, és amelynek a rendezetlensége a jogalkalmazást nehezíti meg”. Gulyás ezzel kapcsolatban az azonos helyen és időben tartandó demonstrációra, illetve a tüntetések időtartamára utalt. „Bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kormány ellen tüntessen. De a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak” – jelentette ki az interjúban.

2006, Kossuth tér. Akkor a Fidesz nem akart változást
2006, Kossuth tér. A Fidesz akkor nem akart változást
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Schiffer nem vitatta, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai és a szakmai viták is azt mutatják, hogy van sok olyan kérdés, amelyet tisztázni kellene, mert a rendőrség és a bíróság jogalkalmazási nehézségekkel küzd. A Lehet Más a Politika társelnöke szerint a törvény mindazonáltal használhatónak bizonyult, és úgy látja, hogy probléma mindig abból adódott, ha „a hatalom a törvény fölé helyezte magát”. Állítja, hogy ez történt 2006-ban, de ez történik akkor is, amikor Orbán Viktor „törvénytelenül, saját hatáskörben tilt meg tüntetéseket”.

A 2006-os események után –amikor a tüntetők hetekre megszállták a Kossuth teret, és a zöld területet teljesen tönkretették – a gyülekezési törvény módosítását kezdeményezte a Gyurcsány-kormány is. Az akkori javaslat szerint változtatni kellett volna az elhúzódó tüntetések esetében a bejelentési kötelezettségen, előírva például azt, hogy a szervezők négy-öt naponta a rendezvényt ismét jelentsék be. Felvetődött emellett, hogy célszerű tisztázni, mi tekinthető választási gyűlésnek, mert a Parlament előtti demonstrációt 2006-ban azért nem oszlatták fel, mert a közelgő önkormányzati választás miatt azt kampányrendezvénynek minősítették, amit nem kell bejelenteni.

Az ősszel kezdődött  tüntetéssorozat viszont már meggyőzte a kormánypártot
Az ősszel kezdődött tüntetéssorozat viszont már meggyőzte a kormánypártot
Veres Viktor / Népszabadság

Szabályozták volna az azonos helyszínre és időpontra meghirdetett rendezvények esetében követendő eljárást is. Vagyis: ha ugyanazon területre többen szerveznének tüntetést, azok csak akkor tarthatók meg, ha a résztvevők biztonságosan elkülöníthetők, ellenkező esetben a korábbi bejelentőé a demonstráció joga. Az akkori elképzelések szerint a tüntetés szervezőjének be kellett volna tartania a közegészségügyi és a környezetvédelmi szabályokat, emellett tiltani kívánták az este 22 és a reggel 6 óra közötti időszakban a lakóépületek, iskolák, kórházak és szociális intézmények környezetében a hangos tüntetést. A Fidesz akkor a változtatásokat nem tartotta időszerűnek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.