– Nyilván minden országnak fontos a saját szuverenitása. Ennek megőrzése és megerősítése a mindenkori politikai vezetés állandó feladata.
– Budapest és a Kossuth tér is az amerikai titkosszolgálatok műveleti területe lenne? Ezt állítja?
– Nem gondolom, hogy ezt nekem lokalizálnom kellene. A parlament, mint legfőbb népképviseleti szerv értelemszerűen a nemzeti szuverenitás megtestesítője.
– Ki veszélyezteti a kormányt vagy a parlamentet?
– A mögöttünk hagyott négy és fél éves kormányzati időszak tapasztalatai alapján nem szükséges hosszan bizonygatni, hogy a kormányzati döntéshozatalt sokan próbálják a határainkon túlról is befolyásolni. Az orosz-ukrán konfliktus következtében pedig ütközőzónába kerültünk.
– Washington lenne az a külső erő, amelyikkel szemben szükség van a magyar országvédelmi akciótervre? Úgy érzékelik, hogy Magyarországgal és a magyar jobboldali kormánnyal szemben gyakorol Amerika pressziót?
– Nem, én nem így értékelem. Kétségkívül talán a leginkább mi voltunk az elmúlt időszakban a belpolitikára is kiterjedő amerikai aktivitás elszenvedői, de a korrupcióellenes akcióterv, amit az Egyesült Államok külügyi államtitkára, Sarah Sewall meghirdetett, kéttucatnyi közép-európai, európai országra vonatkozik, egyáltalán nem csak Magyarországot érinti.
– Jól működik önöknél az ellenség-barát felismerő rendszer? Washington az ellenségünk, Moszkva a barátunk?
– Nálunk a barát-ellenség felismerő rendszer jól működik. Az nem biztos, hogy a nemzetközi sajtóban e tekintetben megjelentek a mi álláspontunkat visszatükrözik. Százszor inkább szerveznék békemenetet a magyar-amerikai szövetségesi kapcsolatokért, mint a magyar-oroszért.
– Kövér László már „negyedik világháborúról” nyilatkozott, és hogy Közép-Európa amerikai műveleti terület lett. Önök minden történést háborús logika mentén értelmeznek?
|
Gulyás Gergely szerint a Fidesz-frakció nem támogatna kívülről jelölt kormányfőutódot
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Idestova negyed órája beszélgetünk, és én nem emlékszem arra, hogy bármit a háborús logika mentén értelmeztem volna. És mivel a házelnök úr nyilatkozata nem egy egyszavas minősítés volt, hanem egy e mögött álló, teljesen logikusan kifejtett elemzés, ami ezért szerintem önmagáért beszél, nem szükséges az én további magyarázatom hozzá.
– Kövér László szerint Washington célja, hogy egy poszt-SZDSZ-t építsen föl, és hogy destabilizálja a kormányt. Sőt, odáig is elmennek ezek a nyilatkozatok, hogy azt szeretné Washington, ha nem Orbán Viktor lenne Magyarország miniszterelnöke. Az amerikai külügyi apparátusnak „megoldandó problémát” jelentettünk. „Tehát nincs szó arról, hogy lerontottuk volna a renoménkat, az amerikaiak huszonöt éve – eltérő hangerővel, illetve hol mollban, hol dúrban – ugyanazt a nótát fújják. A ma már egyre kevésbé homályos hátterű úgynevezett civilszervezetek pedig folyamatosan ott zümmögnek a háttérben” – mondta a házelnök.
– Nem fekete-fehér ügyekről beszélünk. Attól, hogy az Egyesült Államok Magyarországnak politikai és katonai szövetségese, attól még joggal állíthatjuk azt, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció tevékenysége a magyar belpolitikában ilyen célokat látszik követni. Nyilvános adat, hogy például a demokrata párt mögött álló alapítvány Bajnai Gordon pártjának agytrösztjeként működő alapítványát jelentős összegekkel támogatta.
– A német Konrad Adenauer Alapítvány pedig Önöket.
– A CDU-val fennálló párt- és frakcióközi kapcsolatokhoz hasonlóan kiváló az együttműködés a Konrad Adenauer Alapítvánnyal. A különbség az előbbi esethez képest csupán annyi, hogy Németország és Magyarország – az Európai Néppartban szövetséges – egy pártcsaládhoz tartozó vezető kormánypártjainak alapítványai közötti együttműködésről van szó. Míg Bajnai Gordon esetében egy parlamenten kívüli párthoz kötődő, éppen hogy megalakult alapítvány kapott nagyságrendileg összehasonlíthatatlanul jelentősebb támogatást.
– Putyin az újraválasztása után próbálta megregulázni a civil szervezeteket azzal, hogy a külföldről érkezett támogatások esetén regisztrálniuk kellett, hogy a külföld vagy a pénzt adományozó szervezet ágensei. Orbán Viktor nyilatkozott úgy Brüsszelben, hogy szükség lehet Magyarországon is ilyen regisztrációs szabályozásra.
– Éppen az orosz példát tetszett említeni, de lehetett volna akár az amerikait is.
– Amerikában a lobbiszervezetek tevékenysége kötött regisztrációhoz.
– Igen, de a lobbiszervezet viszony lényegesen szélesebben értelmezendő, mint nálunk, ugyanis nálunk nincs hasonló lobbitörvény, tehát a lobbiszervezetek civilszervezetként is működhetnek.
Nem kell Putyin példának
– A miniszterelnök a putyini szabályozáshoz hasonlót látna jónak.
– Ezt nem hiszem. Mindenesetre nem kell Putyint példának tekinteni. De a két kérdést válasszuk külön. Az szerintem nemhogy nem baj, hanem fontos és a nyilvánosságra tartozó adat, hogy egy civil szervezet, amelyik elvileg valamilyen társadalmi hasznos feladatot lát el, milyen forrásból működik. Ebből a szempontból valóban annak is van jelentősége, hogy a forrás külföldi vagy belföldi. Szerintem ennek a ténynek a nyilvánossága közérdek.
– A gyülekezési törvény szabályait kell szigorítani, esetleg a hatalommal szembeni utcai tüntetések, demonstrációk miatt?
– Nem a mostani demonstrációk miatt kell változtatni, mert a mostani tüntetések pontosan azt bizonyították, hogy a rendőrség a szakmai körökben sok ponton éles kritikával illetett törvényt is tudja jól alkalmazni, ha a rendőrség vezetése alkalmas az irányításra. De az elmúlt huszonöt év tapasztalata és szakmai vitái mutatják azt, hogy van nagyon sok olyan kérdés a gyülekezési jog kapcsán, amit tisztázni, rendezni kellene, és amelyeknek a rendezetlensége a jogalkalmazást nehezíti meg – mind a rendőrség, mind a bíróság számára.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Mely pontokon?
– Az azonos helyen és időben tartandó demonstrációk bejelentése esetén, illetve a tüntetések időtartamára vonatkozóan. Az természetesen bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kormány ellen tüntessen. Azonban a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak.
– A hazaárulás fogalmának szélesítése szerepel a terveik között, ha az országvédelmi akcióterv napirendre kerül?
– Nem. Ez fel sem merült. Alapvetően más a szó politikai és büntetőjogi jelentése.
– A magyar-amerikai konfliktusnak Colleen Bell érkezése lehet a megoldása?
– Semmitől sem kell csodát várni, de jön egy új amerikai nagykövet a jövő év első hónapjában, és a diplomáciai kapcsolattartás nagyköveti szintre helyeződik. Bízzunk benne, hogy ez esetleg pozitív fordulatot is eredményezhet, bár mint említettem, biztos vagyok benne, hogy az ideiglenes ügyvivő, André Goodfriend is valamennyi kérdésben az adminisztrációval egyeztetett. Ettől még tény, hogy a legtöbb információt az amerikai külügyminisztérium számára Magyarországról a budapesti nagykövetség adja. Ennek a nagykövetségnek lesz új vezetője. Ez egy új fejlemény.
– Szolgálná a nyílt párbeszédet, ha Colleen Bell érkezése után André Goodfriendet kiutasítanák?
– Szerintem nem.
– És Angela Merkel látogatása februárban?
– Önmagában az a tény, hogy Európa első számú vezetője Magyarországra látogat, pozitívum. Mosolyogva nézem a balliberális oldalnak a látogatás ténye felett érzett kudarc utáni görcsös igyekezetét, hogy azt az elismerést, amit Magyarország számára a kancellári látogatás ténye jelent, hogyan lehet negatívan beállítani. Nem csekély befolyással bíró politikai és pénzügyi erők dolgoztak azon, hogy a magyar és a német kormány, illetve a CDU/CSU és a Fidesz közötti jó kapcsolatot elrontsák. Ehhez képest tény, hogy az elmúlt négy évben a német kormány mindig kiállt a magyar kormány mellett. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök és a kancellár közötti személyes kapcsolat is jó.
– Arról szólnak a hírek, hogy a magyar kormány letette a „hűségesküt” Angela Merkelnek, ennek ellenére a német kancellár adja majd át Orbán Viktornak a selyemzsinórt...
– Megpróbálják kicsinyíteni ennek a látogatásnak jelentőségét, illetve ugyanazok, akik eddig a magyar kormányon kérték számon, hogy a német kancellár miért nem jön Budapestre, most valamilyen más hazugság után voltak kénytelenek nézni.
– A Népszava írta, hogy a Fideszben már Orbán Viktor utódlását készítik elő, a miniszterelnöknek csak hónapjai vannak hátra.
– Ha a Népszabadság a jövő év szilveszterekor 6. alkalommal is megtisztel azzal, hogy interjút adhatok a lapnak, kiváló alkalom lesz arra, hogy jót nevessünk ezen.
– Az Orbán Viktor elleni puccskísérletekre vonatkozó jobboldali híreszteléseknek hitelt ad? A Demokratikus Koalíció által szervezett konferencia után egyes jobboldali portálok arról szereztek tudomást, hogy zárt ajtók mögötti diskurzust szerveztek, melyen Gyurcsány Ferenc is ott volt. Azon állítólag Paul Lendvai és az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend álláspontját is elfogadva, három név hangzott el, akiket a jelenlévők szívesen üdvözölnének Orbán Viktor székében: Navracsics Tibor, Pokorni Zoltán és Varga Mihály.
– A véleményem a Demokratikus Koalícióról olyannyira rossz, hogy a hülyeségnek nincs olyan mértéke, amit ne tudnék feltételezni. A felvetés teljesen irracionális. Nincs realitása annak, hogy a Fidesz-frakcióban bárki támogatna ilyen változtatást, nemhogy a frakció többsége. Hogy külföldön milyen szándékok fogalmazódnak, az más kérdés. De rosszul ismeri a Fidesz-frakciót, és hazugságokat közöl, aki úgy gondolja, hogy bárki partner lenne abban, hogy a külföldről kijelölt, más országok számára szimpatikusabb politikai vezetőt válasszunk meg. Én ezt olyan mértékben tartom szuverenitáskérdésnek – ezen túl irreálisnak és elfogadhatatlannak –, hogy szerintem beszélgetni is fölösleges róla.
– Ha Veszprémben vagy egy másik időközi választáson elveszti a Fidesz a kétharmadot, Orbán Viktor számára nem biztosított, hogy félprezidenciális rendszerben államfő legyen.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– A miniszterelnök úr négy évre vállalta a miniszterelnökséget, másrészt a magyar miniszterelnöki hatalom – egy kancellári típusú demokráciában – jelentős. Így erről nincs értelme beszélni.
– Ezek szerint a miniszterelnök ura a helyzetnek, és dúl belharc a Fideszben például Lázár János, Pokorni Zoltán, Kövér László részvételével.
– Remélem, hogy le is zárult mostanra, és éppen ezért nem is szeretném újranyitni. Az ilyen jellegű konfliktusokat a Fideszen belül lehetett eddig is tartani. Nyilván egy nagy pártról van szó, komoly tagsággal. Lassan öt éve kormányzunk, természetes, hogy vannak feszültségek, ellentétek. Ezeket a sajtó most felnagyítja, korábban pedig úgy próbálja láttatni, mintha a Fideszben mindenki mindenről ugyanazt gondolna. Most sincs belháború, és korábban sem csak homogén vélemények voltak. Ez nem változtat azon, hogy minden párton belüli politikai nézetkülönbséget vet fel, a Fideszen belül kell rendezni, ezért minden ilyen nyilatkozat szerintem káros.
– Lázár János nyilatkozata volt káros? Hiszen ő épp azt mondta, hogy a kormányoldalon az urizálást, vagyonosodásokat nyilvánosan bírálni „életveszélyes” a Fidesz, a kormány számára, és aki ilyet tesz, „saját magát végzi ki”. Vagy a Pokorni Zoltáné volt káros, a Hír tévében? Vagy Kövér Lászlóé?
– Minden olyan nyilatkozat káros, ami ezeket a vitákat nem a párton belül tartja, hanem kiviszi, ha pedig már kimentek, akkor nem mérsékli – ahogy éppen Kövér László tette Pokorni Zoltánra reagálva –, hanem tovább élesíti. Én magamra nézve igyekszem érvényesíteni azt az elvet, hogy nálam idősebb és az elmúlt huszonöt évben a Fideszért sokat tett vezetőket nem akarok nyilvánosan kritizálni, ezért ezt Lázár János vonatkozásában is tartom, még akkor is, hogyha ő ezt az elvet a házelnök vonatkozásában saját magára nézve nem tekintette irányadónak.
– Ön is nyíltan bírálta, amikor Zoltai Gusztáv lett Lázár János Miniszterelnökséget irányító miniszter személyes tanácsadója.
– De ez egy elvi kérdés volt, a kommunista diktatúrákhoz való viszonyulás kérdése, ahol szerintem kifejezetten a Fidesz érdeke volt, hogy a nyilvánosság előtt is rögzítsük, hogy az említett döntéssel sokan a párton belül sem értenek egyet. Általánosságban azonban politikai egység megőrzése nyilvánvalóan minden párt esetében fontos, egy kormányzópárt esetében pedig még inkább.
– Lázár János nem pont erre hívta fel a figyelmet a Figyelőben?
– Az lehet, hogy erre felhívta a figyelmet, csak azzal a megkülönböztetéssel, hogy amit tett, azzal saját maga is hozzájárult ahhoz, hogy egy újabb vita kezdődjön, amit én meg nem szeretnék folytatni. Mert sem a megkülönböztetésnek, sem a mesterséges törésvonalak létrehozatalának, sem az ilyen jellegű önmeghatározások nyilvánosság elé vitelének nincs értelme.
Inkább a veteránok közt
– Ön harmincas. Bármikor érezte-e azt, hogy a politikai veteránok próbálták megrendszabályozni?
– Nem. És valóban, rövid politikai múltam és életkorom alapján a legfiatalabbak közé tartozom, de azért sincs értelme ennek a különbségtételnek, mert ha ironizálni szeretnék, akkor lehet, hogy nagyon sok tekintetben inkább a veteránok közé sorolnám magamat.
– Mert Szájer Józseffel közösen szövegezték az új alaptörvényt, Balog Zoltán államtitkárnak kérte fel, Kövér Lászlónak és Rogán Antalnak pedig a munkatársa?
– Az Ön példája, vagy ha úgy tetszik az én példám is arra bizonyíték, hogy nincs ilyen törésvonal.
– Tehát politikai különvéleményekről van szó?
– Igen.
– De politikai törésvonalak is vannak a Fideszben?
– Teljesen normális egy politikai közösségen belül, hogy bizonyos ügyekben vannak viták. A kormányzás láthatóan egy újfajta kihívással szembesül, mert az ellenzék is egy újfajta stratégiát választott. A nyilvánosság szerkezete is megváltozott, amelyben komoly szerepe van az RTL Klub reklámadó miatti bosszújának is. Az ellenzék pedig minden ügyben – bármilyen döntéshozatallal kapcsolatosan – korrupciós vádakat emleget. Ehhez társul még az amerikai kitiltási ügy és a tüntetések. Hogy erre mi helyes politikai válasz, mi várható el egy képviselőtől, mit szabad és mit nem, ezeket a frakcióban kell megvitatni.
– Kormányzás címszóval improvizálnak, és nem működik a megszokott egyeztetési mechanizmus a kormány és a Fidesz-frakció között. Az internetadó, drogteszt, vasárnapi zárva tartás, M0-s fizetőssé tétele, és sorolhatnánk.
– Elfogadtuk a költségvetési törvényt, a költségvetést megalapozó jogszabályokat, az adótörvényeket. Ez hihetetlen sok egyeztetést igényelt. A törvényalkotási bizottság képviseletében rendkívül sok egyeztetésen vettem részt a kormány és a frakció között. Ezek működő mechanizmusok. Volt egy-két ügy, ahol a döntés volt vitatható vagy a kommunikáció csúszott félre. A drogteszt egy ötlet, amit a frakció megvitatott es még fog róla tárgyalni, illetve a jogi megvalósíthatóságáról külön tanulmány készül. Míg ötleteket bárki nyugodtan felvethet, addig politikailag jelentőséggel bíró törvényjavaslatnál szerencsés, hogyha Országgyűléshez történő benyújtás előtt a frakció tájékoztatására sor kerül. Az esetek nagy többségében eddig is ez volt a gyakorlat.
– Előállhat olyan, önök által fenyegetőnek értékelt hidegháborús helyzet, hogy bizonyos alkotmányos rendelkezéseket felfüggesszenek, vagy a kormányrendeletekkel kormányozzon?
– Ha rendkívüli helyzet állna elő, arra az esetre a magyar alkotmány pontosan tartalmazza a szükséges rendelkezéseket, tehát semmilyen jogalkotásra vagy változtatásra nincs szükség.
*
Az írás a Népszabadság 2014. december 31-i számában megjelent interjú hosszabb változata
