Twitter-csatornáján üzent vissza a magyar kormány legutóbbi kirohanásaira André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője. Goodfriend diplomatikusan csak annyit közölt (Orbán Viktor nevének említése nélkül), hogy  "Kitűnő a jogi együttműködés az USA és Magyarország között, beleértve egy kölcsönös jogi segítségnyújtási egyezményt".

A két ország között még 1997-ben kötött, majd 2009-ben Hillary Clinton amerikai és Balázs Péter magyar külügyminiszter által módosított kiadatási egyezmény mellé Goodfriend még egy bírói segédletet is mellékelt, ami arra ad eligazítást, hogyan kell eljárni külföldről érkező jogsegély-kérelmek esetén. Mindezt pedig nehéz máshogy értelmezni, mint egy újabb ironikus célzást arra, hogy a magyar kormány nincs tisztában a nemzetközi joggal, ezért ő szívesen segít.

US & Hungary have excellent legal cooperation, including a Mutual Legal Assistance Treaty. http://t.co/WPH8CCfQcP & http://t.co/TR2uv2XYNY

— M. Andre Goodfriend (@GoodfriendMA) December 8, 2014

Nem ez az első eset ugyanis, hogy Goodfriend jogi segítséget ajánlott a magyar félnek a kitiltási botrány kapcsán. Nemrég a bécsi konvenciót ajánlotta a büntetőfeljelentéssel fenyegetőző békemeneteseknek (arra utalva, hogy nincsenek tisztában a diplomaták jogi mentességével). Majd pedig a magyar kormány által kilátásba helyezett kitiltási "ellen-lista" összeállításában ajánlott fel segítséget azzal, hogy posztolta az Egyesült Államokban korrupció miatt elítélt tisztviselőkről készült (amúgy nyilvános) dokumentumot.

Hétfőn Orbán Viktor arra szólította fel az amerikai ügyvivőt, hogy "legyen férfi", és mondjon le a diplomáciai mentességéről, hogy bíróság elé állíthassák. A diplomata félreérthetetlenül erre utalhatott a kiadatási egyezményre hivatkozással. Diplomatáról lévén szó, azt már nem tette hozzá - nem is kellett -, hogy ki(ke)t lehetne kiadni a másik ország hatóságainak a korrupció-gyanús ügyekben.

Hétfő este az MTI-nek a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is elmagyarázta azt, amit Goodfriend márhete megtette: nevezetesen azt, hogy a bécsi egyezmény valóban hasznos olvasmány. Orbán Balázs azt nyilatkozta: a bécsi egyezmény alapján a diplomáciai képviselőt küldő állam lemondhat a diplomatáját megillető jogi mentességről. Mint mondta, a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény szabályozza a diplomáciai képviselők jogi "immunitásának" kérdését, rögzítve, hogy a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól, azaz - néhány polgári jogi kivételtől eltekintve - nem indítható ellene eljárás. Ennek oka, hogy az államok nem ítélkezhetnek egymás felett - magyarázta, jelezve, hogy ebben az esetben a diplomáciai képviselő nem mint személy, hanem mint "szuverén", a delegáló állam képviselője jelenik meg az adott országban.

A kutatási igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a küldő állam lemondhat diplomáciai képviselőjének mentességéről. Ennek módja az államközi gyakorlatra van bízva - egy szóbeli jegyzékben is megtörténhet -, de a diplomáciai védelemről való lemondásnak mindig "kifejezettnek" kell lennie, vagyis kifejezetten az adott üggyel összefüggésben kell megadni - közölte a jogász. Hozzátette, a diplomatának nyilvánvalóan kötelessége jelezni az őt delegáló ország kormányának, hogy személyével kapcsolatban milyen helyzet merült fel a fogadó országban, de a döntés joga a küldő államé.

Orbán Balázs megjegyezte, a diplomáciai mentességről való lemondás "nem annyira ritka, mint gondolnánk", de elsősorban közrendi cselekmények - például ittas vezetés, közlekedési szabályok megsértése - esetén a gyakoribb. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az ominózus magyarországi, a beutazási tilalommal kapcsolatos ügyben ez "nyilván politikai mérlegelés kérdése az Egyesült Államok részéről".