A szellőzőrendszerrel és klímaberendezéssel ellátott munkahelyeken a levegőminőségre vonatkozó előírásokat az 1993 óta érvényben lévő munkavédelmi törvény szabályozza, de csak általánosságban: „elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani". Azt is inkább ajánlásnak tekinthetjük, hogy ülő munkánál például fél méter magasságban van szükség a „megfelelő” hőmérsékletre, egy 2002-es kormányrendelet pedig a kintihez képest 4-5 fokos „korrigált” hőmérsékletet javasol.

Itt 20 fokkal csábítják a vendégeket Teknős Miklós /Népszabadság

– A kényelmes szobahőmérséklet előállítása a cél, nem pedig az, hogy megfázzanak a vendégek – felelte érdeklődésünkre Majoros Attila, a siófoki Piroska Csárda vezetője, aki a 22-23 fokos belső hőmérséklet híve. A vendégek kedvelik a nyitott teraszt, ott szabadon jár a levegő, és nincs szükség hűtésre. Extrém meleg ritkán fordul elő, de azt is megoldják. Ügyelnek rá, hogy a gyerekekre ne fújjanak hideget, a vendégek nem szoktak panaszkodni arra, hogy túlhűtenék a belső tereket.

Más a helyzet az olyan kiállítóhelyeken, mint például a budapesti Műcsarnok. Itt a műtárgyak miatt télen-nyáron temperálni kell a levegőt, az irányadó hőmérséklet a hagyományos festmények kiállításakor a 25 Celsius fok – mondta Meggyes Piroska gazdasági vezető, aki hozzátette, ez egyben megfelel a nyári látogatók hőérzetének is. – Ha nagyon meleg van, azt abból érezzük meg, hogy magasabb fokozatba kapcsolnak a berendezések – tette hozzá az igazgató.

Vannak helyek, ahol főnökfüggő a munkahelyi hőmérséklet beállítása is. Egy budapesti irodaházban dolgozó könyvelő arról számolt be, hogy akkor sem mernek szólni, amikor már jeges a leheletük, mert a munkahelyi vezető szereti a hűvöset. – Tudomásul kellene venni, hogy nem Las Vegasban vagyunk, ahol a sivatagi hőség miatt kell hűteni a levegőt. Nincs még nálunk kultúrája a légkondicionálásnak – mondta a nő.

Ez a megállapítás ellenkező előjellel is érvényes: ha a főnök allergiás a klímára, előfordul, hogy a legnagyobb kánikulában sem engedi bekapcsolni a léghűtést.

A BKV Zrt. által üzemeltetett autóbuszok 38 százaléka rendelkezik klímával. Az öreg trolibuszokon nincs hűtés, de a 2015 második felétől érkező új Solaris trolibuszok már hűthetők lesznek. Kevesen teszik szóvá, ha az indokoltnál alacsonyabb hőmérsékleten kell utazniuk – noha egyes szakaszokon „alaszkai járatnak" nevezik a buszokat. A Budapesti Közlekedési Központnál ebben az évben eddig kétszer fordult elő, hogy az utas jelezte: fázik. – A külső hőmérséklettől függően átlagosan 5-6 Celsius fokkal alacsonyabb belső hőmérsékletet várunk a szolgáltatóinktól – kaptuk a választ a BKK-tól. Ha a levegő hőmérséklete eléri a 24 fokot, a fődiszpécser a FUTÁR-rendszeren keresztül bekapcsoltatja az utastéri klímaberendezéseket. Hőségriadó idején a klímák folyamatosan működnek.

Ha az utasok nem is jelzik, a rendelőintézetek reumatológiai szakrendeléseit nyáron gyakrabban keresik a légkondi alkalmi „áldozatai”. Az Országos Közegészségügyi Központ is arra hívta fel a figyelmet, hogy a meghűlés és az ízületi panaszok elkerülése érdekében „a hűvös légáramot ne irányítsuk közvetlenül magunkra”.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azt javasolja, hogy a külső hőmérsékletnél csak 6-8 fokkal hidegebbre állítsuk a klímát, ez még nem terheli meg az emberi szervezetet. Mindez azt jelenti, hogy 30-32 fokos külső hőmérséklet esetén sem kell(ene) 22-24 foknál hidegebb levegőt előállítani. – A klímaberendezésben, a szellőzőrendszerben felhalmozódott porban mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) telepedhetnek meg – írták közleményükben –, melyek megbetegedésekhez (allergia, asztma) vezetnek.

Arra vonatkozóan, hogy a hűtést túlzásba vivő munkaadó ellen indult-e az elmúlt években vizsgálat, nincs adat.