Felmentették az Eclipse-ügy vádlottjait
A vád szerint a 2003-ban alapított Eclipse Zrt. a gépkocsik eredetiségvizsgálata, a biometrikus útlevelek és más projektek kapcsán 2004 után jelentős informatikai jellegű állami megbízásokat nyert el. A cég vezetői 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették. Így több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse - állt a vádiratban.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik felmentést kértek, az ügyészség ugyanakkor többeknek letöltendő szabadságvesztést indítványozott. A keddi felmentő ítélet szerint az ügyészségnek nem sikerült bizonyítania a vádakat. Az ügyészség azonban fellebbezett, így az ítélőtáblán folytatódik az Eclipse-ügy másodfokon.
Az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. tulajdonosait és vezetőit 2010 márciusban látványos kommandós akció keretében vették őrizetbe a vám- és pénzügyőrség nyomozói, kétmilliárdos adócsalás és hétmilliárd forintot meghaladó pénzmosás gyanúsítottjaiként. Egyidejűleg kommandósok fedezete mellett a vámnyomozók házkutatást tartottak az Eclipse több partnerénél, valamint az akkor még a jelenlegi belügyminiszter Pintér Sándor tulajdonában lévő Civil Biztonsági Szolgálatnál, ahol irodákat bérelt az Eclipse.
Az Eclipse volt az eredetiségvizsgálatot támogató szoftverek beszállítója. 2009 végén a cég 4,95 milliárd forintos állami megrendelést kapott hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljáráson. Emiatt később hűtlen kezelés, gazdasági titok jogosulatlan megismerése és hivatali visszaélés miatt feljelentést tett (ismeretlen tettesek ellen) az eredetiségvizsgálatokat addig szervező, s a vizsgálatok lebonyolításához saját technológiát és szoftvert alkalmazó (az időközben végrehajtott jogszabály-módosításokkal azonban a piacról – úgy tűnik – véglegesen kiszorított) öt nagyvállalkozás.
Szerintük ugyanis az Eclipse nem törvényes úton jutott a megbízáshoz, s akik ezt a szerződést az állam képviseletében aláírták, súlyos milliárdokat költöttek el közpénzekből feleslegesen, mivel az adott feladat ellátására számításaik szerint volt már akkor is olcsóbb megoldás.
Még ma is homály fedi, hogy végül is a vámőrség az ő feljelentésük alapján indított-e nyomozást az Eclipse ellen, vagy máshonnan kaptak információt. Annak idején az ügy kirobbantója címét egy ideig magának követelte a vámőrség, azt állítva, hogy a cég (összesen 11,4 milliárd forint értékben lebonyolított) gyanús átutalásai miatt 32 bejelentést kapott a pénzmosás elleni egységük.
Az Eclipse-ügy kezdetén hét személyt vettek őrizetbe és tartóztattak le, majd az ügyre lassan csend borult. Aztán hirtelen előkerült egy lehallgatásról készült jelentés, amely Pintér Sándor lányának egyes telefonbeszélgetéseit tartalmazta, aki akkoriban az Eclipse alkalmazásában állt. Bár ma már talán inkább úgy kellene fogalmazni, hogy Pintér lányának állítólagos beszélgetéseit.
A nyomozás során ugyanis komoly kétségek vetődtek fel a „lehallgatási anyagok hitelességét illetően”. Akkori sajtóhírek szerint a lehallgatás dokumentálása legalábbis erősen hiányos volt ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen mondani, hogy minden szabályosan történt, s a lehallgatott beszélgetések bizonyítékként a bíróság előtt majd felhasználhatók lesznek. Csakhogy az Eclipse tulajdonosainak és vezetőinek letartóztatását részben ezekre a lehallgatási anyagokra alapozták.
A Fővárosi Főügyészség 2012 januárjában D. Endre és 11 társa ellen emelt vádat az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt. A büntetőper tavaly márciusban kezdődött.
