A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint 2008 őszén, az UD Zrt.-ügy kipattanásakor a miniszter egyes - politikai szálakat szükségtelenül hangsúlyozó - lejárató célzatú nyilatkozataival, valamint Kövér László, illetve Demeter Ervin fideszes politikusok, korábbi titokminiszterek és az UD Zrt. egyik vezetője közti telefonbeszélgetések lehallgatási anyagának hozzáférhetővé tételével jelentős érdeksérelmet okozott az érintetteknek és hivatali visszaélést követett el.

Az ügyész szerint a vádlott nyilatkozatai - amelyekben többek között a "polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálat" megfogalmazás szerepelt - egy sajátos tálalásban alkalmasak voltak a becsület csorbítására, olyan látszatot keltettek, mintha a sértettek törvényellenes, de legalábbis erkölcsileg kifogásolható tevékenységet folytattak volna. Szilvásy rendkívül túlzó kijelentései szükségtelenül sértették mások személyiségi jogát.

A telefonbeszélgetések lehallgatási anyagát a miniszter a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai számára tette hozzáférhetővé 2008 szeptemberében CD-n, ám a felvételek rövid időn belül az interneten is megismerhetők voltak. A felvételeken Kövér László arról beszélt Horváth Józseffel, az UD Zrt. akkori vezetőjével - aki az első Orbán-kormány, majd 2010-től a második Orbán-kormány idején is egy ideig a titkosszolgálatok magas beosztású tisztje volt -, hogy találkozni kellene. Demeter Ervin pedig Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójának külföldi útjairól tudakozódott Horváthnál.

Az ügyész felidézte, hogy Kövér tanúvallomásában barátinak és nem hivatalosnak minősítette Horváth Józsefhez fűződő kapcsolatát. Az ügyész megjegyezte: igaz ugyan, hogy Horváth a "referálás" szót használta, de nem derült ki, milyen tartalommal, és az sem zárható ki, hogy ironizált.

Az ügyész a lehallgatási anyagok nemzetbizottsági tagoknak történő továbbadása kapcsán Gulyás Józsefnek, a bizottság volt szabad demokrata tagjának tanúvallomását idézte, amely szerint Szilvásynak tudnia kellett, hogy a CD-k akadálytalanul másolhatók.

Az ügyvéd szerint ugyanakkor Szilvásy György miniszterként jogszerűen járt el, a vádhatóság egy politikai vitába avatkozott be, amikor kriminalizálta Szilvásy nyilatkozatait, a büntetőper nem nyilvános részében megismert titkos iratok szerint pedig az UD Zrt. tevékenysége veszélyeztette az ország nemzetbiztonsági érdekeit, a két volt titokminiszter és a cég közti kapcsolattartás nemzetbiztonsági kockázatot jelentett.

Az ügyvéd többek között azt emelte ki, hogy Demeter Ervin minősített és személyes adatok átadására kérte az UD Zrt. vezetőjét, Szilvásynak arról volt információja, hogy egyes államigazgatási szerveket kémszoftverek fenyegettek, az érdeklődés pedig, amelyet a vádlott kifogásolt nyilatkozataival megpróbált kielégíteni, javarészt éppen Demeter Ervin UD Zrt.-ügyben tartott sajtótájékoztatója miatt volt annyira élénk.

A védő arra is emlékeztetett, hogy az országos főkapitányt az UD Zrt. székhelyén tartott házkutatás után Demeter Ervin arra figyelmeztette: a rendőrséget fel akarják használni, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója pedig szerverek lefoglalását tette szóvá a főkapitánynál. Szilvásy György ügyvédje szerint védencét "kirángatták" a nyilvánosság elé, és nyilatkozataival csupán védekezni próbált a politikai támadások ellen.

Az ügyészség az UD Zrt.-ügyben eredetileg Szilvásy György mellett Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság akkori szocialista alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya vonatkozásában még kényszerítés miatt emelt vádat.

Az ügyészség Szilvásy Györgyöt és Tóth Károlyt a lehallgatási anyagok továbbítása miatt vádolta meg, Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel, hogy egyes, máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássy Kornélt.

A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői másként értelmezték a beszélgetéseket.)

Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus a büntetőper egyik tárgyalásán tanúként arról beszélt: otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy Kornél eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni kétmilliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit. Az MDF 2010-ben nem került be a parlamentbe.

A négy vádlott az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét. 2012 áprilisában első fokon, nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság mind a négy vádlottat felmentette. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban 2013 januárjában hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárást rendelt el a négyből három vádlottnál. Egyedül Tóth Károly esetében emelte jogerőre az elsőfokú döntést.

Ezután a bíróság elkülönítette Szilvásy György ügyét, amelyben március végén hirdethet elsőfokú ítéletet a törvényszék. Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyében még nem kezdődött el a megismételt elsőfokú eljárás.