Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal hétfőn lemondott főigazgatója arra hivatkozva panaszolta meg az UD Zrt. ügyében hozott nyomozást megszüntető határozatokat, hogy szerinte nem hajtották végre a feljelentett bűncselekmények bizonyítására alkalmas nyomozati cselekményeket, és "a nyomozás metodikája az UD Zrt vezetői felelősségének elmosását eredményezte" - derül ki a főigazgató által a rendőrségnek küldött, és szerdán az MTI birtokába került dokumentumból.

A főigazgató tavaly szeptemberben tett feljelentést az UD Zrt. ügyében. Ennek nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott hat helyszínen, ahol szervereket, adathordozókat foglaltak le. Az NNI magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Ezen bűncselekmények vonatkozásában azonban 2009 nyarán megszüntették a nyomozást.

Laborc Sándor panasszal élt a nyomozást megszüntető határozatok miatt. Az MTI birtokába került dokumentumban a főigazgató - aki hétfőn lemondott, éppen azért, mert "anomáliákat érzékelt" az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozóhatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, emlékeztet rá: a magántitok jogosulatlan megszerzésével kapcsolatban a nyomozást megszüntető határozatban a rendőrség kifejti, hogy azt a feljelentésben foglalt körülményt, mely szerint bizonyos személyek az UD Zrt .megbízásából egy ügyvédi iroda helyiségeiben történteket illegális módon elhelyezett és felhasznált technikai eszközökkel, videotechnikai úton rögzítettek, kizárólag az NBH által átadott, titkos információgyűjtés során rögzített hanganyagok támasztják alá, egyéb bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

Laborc hangsúlyozta, hogy ismeretei szerint az UD Zrt. székhelyén tartott házkutatás során olyan - a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélést megalapozó - eszközöket (például farönkbe rejtett videokamerát, annak vevőegységét, mobil helymeghatározó eszközt, rádióvevőt) találtak, amelyek a kirendelt szakértő véleménye szerint is titkos megfigyelésre alkalmas eszközök.

A távozó főigazgató szerint a hatóság kizárólag arra koncentrált, hogy az említett eszközök birtoklása a bűncselekményt megvalósítja-e. Érthetetlennek tartja, hogy az ügyvédi irodánál tervezett titkos akció ismeretében, miért nem számoltatták el az UD Zrt. érintett vezetőit és alkalmazottait, hogy a megtalált és egyértelműen titkosszolgálati eszközöket milyen célból birtokolták, azokat mikor, mire használták vagy mire kívánták felhasználni. Utal rá: ismeretei szerint az UD Zrt.-nél tartott házkutatás során lefoglalt számítógépes adathordozókon sok környezettanulmányt és számos személyes, ezen belül több különleges adatot találták meg, ami a büntetett előélettől a gazdasági helyzetre vonatkozó adatokig gyakorlatilag teljesen feltérképezte a tanulmányozottak személyes viszonyait.

Ismeretei szerint a nyomozást felügyelő ügyész azért nem látta megalapozottnak a személyes adatokkal visszaélést, mert álláspontja szerint a sértetti oldalon a jelentős érdeksérelem nem állapítható meg. A főigazgató szerint viszont az érdeksérelem fennállása, vagy fenn nem állása kizárólag a sértettek nyilatkozata alapján dönthető el, az ügyész azonban nem látta indokoltnak például a sértettek kihallgatását, ez pedig a bizonyítást megnehezítette.

Az államtitoksértés miatt tett feljelentés ügyében hozott megszüntető határozatot azért nem tartja elfogadhatónak, mert a feljelentett tényállást nem derítették fel teljes körűen. "Feljelentésemben jeleztem - az erre vonatkozó titkos információgyűjtés során keletkezett anyagokat mellékeltem -, hogy a feljelentett személyi kör ismeretlen forrásból, illetve személytől származó, államtitok tartalmú adatokat szerzett meg "- állapítja meg.

Foglalkozik azzal is, hogy bizonyos ügyek nyomozását más hatósághoz tették át. Az ügyek áttételének törvényességét nem vitatja, azt azonban sérelmezi, hogy "ezekben az ügyekben az UD Zrt. vezetőinek - akár gyanúsítottkénti - elszámoltatása az ügyek elkülönítése előtt nem történt meg, ezzel azt az érzetet keltve, hogy ezekhez az ügyekhez az UD Zrt.-nek semmi köze nincs".

"Megjegyezni kívánom továbbá, hogy a nyomozás során felmerült, újabb bűncselekmények miatt elrendelt nyomozások azonnali elkülönítése azt a látszatot kelti, hogy a nyomozóhatóság vagy az ügyészség a feljelentett alapügy minden áron való kiüresítésére törekedett volna" - tette hozzá.

Laborc Sándor panaszában jelezte: a nyomozást felügyelő ügyészség tevékenységének kivizsgálása érdekében a legfőbb ügyészhez fordul. A Kovács Tamás legfőbb ügyésznek írt levélben, amely szintén az MTI birtokába jutott, Laborc azt írta: a konkrét ügyészi intézkedések a nyomozóhatóság tevékenységét igen szűk keretek közé szorították és szerinte ennek egyenes következménye volt a nyomozás bűncselekmény hiányában történt megszüntetése.

A levélben emlékeztet rá: a feljelentett ügy egyik meghatározó - és a közvélemény érdeklődésére is számot tartó - kérdése volt, hogy az UD Zrt. számítógépein fellelhető-e "kémszoftver". Miután a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértőjét az ügyészség kizárta a nyomozásból, új igazságügyi szakértőt rendelt volna ki a rendőrség, ezt azonban Laborc információi szerint az ügyész nem engedélyezte.

"Fentiekben írt - a nyomozás ügyészi felügyeleti tevékenységét nem teljes mértékben áttekintő - megállapítások, ellentmondások, kérdésfeltevések alapján" Laborc Sándor levelében arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy az UD Zrt.-ügy nyomozása során a felügyeletet ellátó ügyészség tevékenységét vizsgáltassa ki "abból a szempontból, hogy az minden tekintetében megfelelt-e a befolyásolástól mentes eljárás és a törvényesség követelményének".