Lezárult a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és a Demokratikus Koalíció Platform (DKP) által kezdeményezett pártszavazás. Hivatalos végeredmény egyelőre nincs, azt csak a szombati választmányi ülésen fogják ismertetni, de a pártközpontból származó forrásaink szerint sokáig úgy tűnt, hogy a szavazás eredménytelen lesz, mert a részvétel hat- és hétezer között lehet. Az eredményességhez a 32 ezres tagság egynegyedének egyirányba mutató akarata minimum nyolcezer szavazatszükséges.

Később kiderült: ez akár még meg is lehet, miután a valamivel hét előtt pontosított előzetes adatok szerint mintegy nyolcezer MSZP-tag, vagyis a választásra jogosultak mintegy 25 százaléka vett részt a pártszavazáson. Ezt Molnár Zsolt, az MSZP szervezési igazgatója, országgyűlési képviselő jelentette be. A szocialista politikus szerint a voksolás rendben zajlott, az összesen 190 szavazóhelyszínen kisebb pontatlanságok ugyan előfordultak, de az eredményt veszélyeztető esemény nem történt.

Molnár Zsolt emlékeztetett: az előző szerdán kezdődött, összesen öt munkanapon át tartó pártszavazás hivatalosan kedden este nyolc órakor, az utolsó szavazóhelyiségek bezárásával ér véget, a voksolás végeredményét pedig az eseti országos választási bizottság állapítja meg pénteken, és a választmány hirdeti ki szombaton.

Gyurcsány Ferenc a Facebookon kedden  azt írta, hogy amennyiben igaz – az a Népszabadságban megjelent információ – miszerint hétfőn ötezer körül tartott a részvétel, akkor az „valódi politikai siker”. A volt kormányfő hozzátette, hogy az mindenképpen kiderült: a tagnyilvántartások pontatlanok, „sokak neve kétszer is szerepel az adatbázisban, meghalt vagy kilépett tagokat pedig nem töröltek a nyilvántartásból”. Gyurcsány szerint ugyanakkor fontosabb, hogy kiderült: az MSZP-nek országosan 8-10 ezer olyan tagja van, akivel „politikánk formálásában tényleg számolni kell”. Az expártelnöknek afelől nincs kétsége, hogy az „igen”-ek lesznek túlsúlyban és szerinte most már csak „a vezetés politikai bölcsességén múlik, hogy megérti-e a pártszavazás üzenetét.”

Az bizonyos, hogy a várható végeredmény az MSZP elnökségét pártjogi értelemben nem kötelezi semmire, hiszen még ha a szavazásnak lenne is jogilag érvényes döntése, az azt követő alapszabály-módosításokat egy kongresszusnak kellene jóváhagynia. Annak a kongresszusnak, amely egyébként legutóbb a pártszavazás visszavonását kérte Gyurcsányéktól. Jelenleg tehát az lesz a kérdés, hogy az eredményt ki hogyan fogja értékelni és milyen következtetést von le belőle. Ennek első felvonása a hétvégi választmányi ülésen várható.

A pártszavazás elindításának egyik okaként egyébként a DKP képviselői korábban azt hozták fel, hogy a párt alapszabályának megreformálását célzó koncepciójukat érdemi tárgyalás nélkül lesöpörte az asztalról az MSZP elnöksége. A DKP koncepciójában egy felülről szerveződő pártvezetői struktúra szerepelt: a pártelnököt és annak programját egy aktusban fogadják el, az országos elnökség leendő tagjainak pedig még a rájuk való voksolás előtt, előre kellene nyilatkozniuk, hogy melyik pártelnökjelöltet támogatják. A területi szinteken induló vezetőjelölteknek pedig megválasztásuk előtt rögzíteniük kellene, hogy miként tervezik az új elnök programjának „végrehajtását és végrehajtatását”.

Varju László parlamenti képviselő, a DKP igazgatója lapunknak azt mondta: deklaráltan vezérelvű pártot senki nem akar az MSZP-ben, a platformjavaslat pedig azt a célt szolgálta, hogy párbeszéd indulhasson adott kérdésekben, de lesöpörték az asztalról. „Szándékosan félremagyarázzák és olyan címkékkel látják el mindezt, aminek semmi köze a valósághoz. Ha úgy járnánk el, hogy aki csúnyát mond, azt ki kell zárni a pártból, akkor az már nem a Magyar Szocialista Párt lenne” – fogalmazott Varju, hozzátéve, hogy a párt jelenlegi vezetése is épp azt szorgalmazza: mindenkinek tartania kell magát a többségi döntéshez.