Érdeklődésünkre írásban csak annyit közöltek, hogy a hivatalról szóló kormányrendelet 10. paragrafusának első bekezdése alapján jártak el. Eszerint: „Az ellenőrzést a hivatal elnöke megszakíthatja, amennyiben a hivatalnak soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr akadályoztatva van”.

De a három eshetőség közül vajon melyik miatt döntött a hivatal elnöke a megszakítás mellett? Bokros teendőik miatt tették félre az ügyet? Az ellenőrök vagy a vizsgálatvezető akadályoztatása miatt?

A hivatal válaszából ugyanakkor azt megtudtuk: a Kehi a vizsgálat megszakításáról írásban értesítette az MFB-t. A bank tehát tudta, hogy a feljelentése ad acta került, azaz semmi érdemi nem történt az ügyben. A Kehi szerint nem is történhetett. Keddi cikkünkre reagálva arra hívták fel a figyelmet: „a jelen üggyel összefüggésben felmerülő bűncselekmény – a hűtlen kezelés – törvényi tényállási eleme a vagyoni hátrány okozása, vagyis a bűncselekmény akkor válik befejezetté, amikor a vagyoni hátrány bekövetkezik. Amíg az adós a hitelt törlesztette, az MFB-t a hitelkihelyezés miatt nem érte kár, ebből fakadóan a hűtlen kezelés bűncselekményének elkövetése nem volt megállapítható.”

Azaz 2015 februárjáig, amíg a Quaestor rendesen fizette az MFB-től felvett hitel részleteit, a hivatal nem léphetett. Más kérdés, hogy Lázár János miniszter a közelmúltban arról beszélt, hogy amikor a Kehi az ETO Park ügyében megszakította a vizsgálatot, bizonyos szerződési feltételek módosítására kérte az MFB-t, amit a bank meg is tett. Majd amikor a Quaestor már nem törlesztette a hitelt, ismét vizsgálatot rendeltek el. Ez a 2008-as, újabb hitelt tette vizsgálat tárgyává, és olyan kockázatokat talált, amelyek miatt a Kehi elnöke büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával. Az M1 korábbi értesülése szerint a Kehi a vitatható üzleti terv mellett azt is kifogásolta, hogy szabálytalanul, önrészként fogadták el a hitelszerződésben a 900 milliós költségvetési támogatást.

Tarsoly Csabát bevitték, és marasztalják Veres Viktor / Népszabadság

Lázár szerint az ő kezdeményezésére az idén a Kehi a 2008-as póthitelszerződést vizsgálta. Csakhogy a szóban forgó 900 milliós összeg már az első, 2005-ös hitelezésben is ugyanúgy szerepelt. Azaz, amiatt akkor is lépnie kellett volna a Kehinek, ha a Quaestor amúgy rendesen fizette a törlesztőrészleteit.

Úgy fest, hogy amíg a Quaestor fizetett, senkit nem érdekeltek azok a szabálytalanságok, amelyek leleplezése a cég összeomlása után hirtelen mindennél fontosabbá váltak.

Szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdeményezésének helyt adva a Fővárosi Főügyészség indítványozta Tarsoly Csaba és társai előzetes letartóztatásának meghosszabbítását három hónappal. Tarsoly védője, Papp Gábor védence az előzetes letartóztatás megszüntetését indítványozza, vagy – ha azt a bíróság nem tartja méltányolhatónak – enyhébb kényszerintézkedés elrendelését kéri a nyomozási bírótól. Információink szerint a védelem álláspontja az, hogy az eljárás jelen szakaszában Tarsollyal szemben még a már neki tulajdonított bűncselekmény elkövetésének a gyanúja sem fogalmazható meg. Azért nem, mert a rendőrségnek több százezer oldalnyi, mintegy 800 gigabyte-nyi dokumentumot kell átvizsgálnia ahhoz, hogy képet kapjon a Quaestorban történtekről, és valójában csak ez után teheti fel a kérdést: történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit és mennyiben terhel büntetőjogi felelősség.

Úgy tudjuk, miközben Ibolya Tibor fővárosi főügyész sajtónyilatkozataiban azt jelentette be, hogy az ügyészség 160 milliárd forintnyi Quaestor-vagyont zároltatott, Tarsolyt az őrizetbe vétele után csak alig több mint egymilliárdos károkozással gyanúsították meg.

Úgy értesültünk, Tarsoly védője ennek ellenére osztja a fővárosi főügyész azon véleményét, miszerint Tarsoly szabadlábon sem lenne „objektíve abban a helyzetben, hogy bizonyítékokat tüntessen el, és ezzel akadályozza a nyomozást”.