Demszky Gábor elmondta, hogy a tervek szerint létrehoznának egy "megrendelő szervezetet" a MÁV-val és az állammal közösen, amely a menetrendek kidolgozását és alakítását is ellátná.

A főpolgármester közlése szerint a kormány elvben támogatja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szálljon be a BKV adósságállományának finanszírozásába, hogy jövő év elején végre tudják hajtani a fővárosi közlekedési társaság járműcseréjét, amely mintegy ezer autóbuszt érintene. Mint hozzátette: lízingkonstrukcióban gondolkodnak, és hazai gyártót keresnek az átlagban 15 éves autóbuszok cseréjére.

A kormányfővel folytatott eszmecseréről szólva megjegyezte: mintegy tucatnyi témát, közöttük fontos programot, a 4-es metró építését, valamint a központi szennyvíztisztító kérdését is érintették. Demszky Gábor elmondta, hogy a DBR metróprojekt finanszírozását folytatni kell, és az uniós támogatás folyósítását sürgetik Brüsszelben, míg a szennyvíztisztító kapcsán július végéig döntést várnak.

Kiválik a HÉV a BKV-ból?

Megjegyezte, a főváros vezetésének és a kormányfőnek közös az álláspontja ebben a kérdésben. Két alternatívát említve Demszky Gábor azt mondta, hogy a HÉV kiválna a BKV-ból, és egy külön társaság alakulna, illetve a kormány 30 milliárd forint értékben megvásárolná a BKV részvényeinek egy részét. Megjegyezte: a kormány a kiválást tartja elképzelhető megoldásnak. Újságírói kérdésre a főpolgármester elmondta, nem elégedett a BKV gazdálkodásával, de megjegyezte, hogy azt csak a felügyelőbizottság ellenőrizheti.

Üzleti titok, mibe kerül a Margit híd

Elmondta azt is, hogy a Margit híd felújításának többletköltségeit - amely mintegy 8-9 milliárd forintot tesz ki - a kivitelezés határidejének kitolásával, vagy más fővárosi projektek elhagyásával, illetve átcsoportosításával próbálják csökkenteni. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a Margit híd felújítása, üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.

Az MTI kérdésére a főpolgármester elmondta, hogy az ingatlanadó tervezetéről tovább egyeztetnek. Demszky Gábor korábban levélben közölte a kormányfővel: főpolgármesterként csak akkor tudja támogatni az ingatlanadót, ha az Országgyűlés mindkét tábora egyetért azzal, illetve, ha azt helyi adóként vezetik be, s nem az adóhivatalon keresztül, centralizált módon.

A pénteki, zárt ajtó mögötti egyeztetésen, a miniszterelnök irodájában ott volt Oszkó Péter pénzügyminiszter, Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Burány Sándor, a gazdasági tárca államtitkára, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Lakos Imre, a fővárosi önkormányzat közlekedési tanácsnoka.

'Előremutató, érdemi, sikeres', de konkrétumok nélküli

A kormányszóvivő szerint előremutató, érdemi és sikeres egyeztetést tartott Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester pénteken. Szollár Domokos az MTI-nek hangsúlyozta: döntés nem született a megbeszélésen, de nem is ez volt a cél. Mint mondta, áttekintették a kiemelt fejlesztéseket: a 4-es metró és a csepeli szennyvíztisztító ügyét, beszéltek a BKV-ról és a távfűtésről. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a kormány megvizsgálja, mit tud tenni azért, hogy a távhő versenyképes formája legyen a lakások fűtésének, hiszen ez a probléma több százezer embert érint. A kormányszóvivő kiemelte: sikerült előre lépni a vitás kérdésekben, de erről részleteket, illetve konkrétumok nem mondott.

Szollár Domokos kitért arra: a kormány szerint Budapest fejlesztése kiemelten fontos, de a válság közepén józanul és felelősen kell cselekedni. Emlékeztetett arra, hogy a kabinet elsődleges feladata a válságkezelés, és a költségvetési egyensúly fenntartása.