Brüsszelben tologatják a metrópénzeket
A budapesti 4-es metróról szóló megegyezés jó példája annak, hogy a párbeszéd a megfelelő megoldást hozza - mondta szerdán lapunknak Dennis Abbott, a regionális biztos szóvivője, miután kedd este - mint beszámoltunk róla - Demszky Gábor főpolgármester a finanszírozási kérdésekben illetékes igazgatókkal tárgyalt Brüsszelben.
A szóvivő megerősítette: Magyarország elfogadta azt a bizottsági javaslatot, hogy vegye ki az uniós finanszírozási kérelmek sorából az EU által kifogásolt tizenegy szerződést. (A Brüsszel által kifogásolt 11 közbeszerezés összértéke 60 milliárd, az ezekre eső uniós támogatás összege lenne 42 milliárd, amit most átcsoportosítanának.) Ám nem vész el az a 170 millió euró, amennyivel az első szakasz uniós társfinanszírozása csökken, hanem más, az uniós előírásoknak megfelelő szerződésre felhasználható marad. Akár a második szakasz előkészítésének megkezdésére is használható. Abbott úgy véli, ez a legjobb kezelése az ügynek, mert Magyarország így kaphatja a legtöbb pénzt a strukturális és kohéziós alapokból.
A 4-es metró első, Kelenföldi és Keleti pályaudvar közötti szakasza 353 milliárd forintba kerülne, ebből durván 220 milliárdot várt volna Budapest Brüsszeltől. Az EU gyakorlatának nem megfelelő közbeszerzések miatt végül ez utóbbi tételből húznak le mintegy 42 milliárdot, amit más, uniós projektre költhetne a magyar fél.
Az első metrószakasz készültsége jelenleg ötven százalék körül van, a fúrópajzsok most érnek a Duna alá. Az alagútfúrásnak a tervek szerint már áprilisban be kellett volna fejeződnie, a pajzsok azonban az alagútfúró konzorcium becslése szerint csak szűk egy év múlva érnek a szakasz végére, a Keletihez. A Bosnyák térig tartó második szakaszt az elsővel egyben tervezi megépíteni a DBR Metró Projekt Igazgatóság, ez így olcsóbb és egyszerűbb volna. Ha a fúrópajzsok a Keletit elhagyva egyből tovább tudnának haladni, az első szakasz átadása után körülbelül két évvel készülne el a második szakasz. (A hivatalos dátum jelenleg 2013 vége.) Feltéve, hogy tisztázódik a további, négymegállós ütem finanszírozása.
Budapest abban bízik - és Demszky erre kapott ígéretet -, hogy a második vagy akár a harmadik metrószakasz előkészítésére lehet fordítani a most átcsoportosított pénzt. Ehhez azonban el kellene oszlatni az unió második szakasszal kapcsolatos fenntartásait is.
A metró második, Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti szakasza durván 180 milliárd forintba kerülne, és már megvannak rá a szükséges engedélyek. Amikor a magyar fél megkezdte a tárgyalásokat a metrótámogatásról az Európai Bizottság illetékeseivel, a brüsszeli delegáció jelezte, egyelőre csak az első szakaszra adnának pénzt. A második ütemre akkor ugyanis még nem voltak meg a kiviteli, engedélyezési tervek. Ezen a nehézségen most már jórészt túl vagyunk, de az EU a hírek szerint csekélynek tartotta a Bosnyák térig tartó szakasz megtérülését is, a várható alacsony utasszám miatt. E tekintetben a helyzet nem változott.
Egyelőre kérdés az is, hogy a metró első szakaszából most kiesett milliárdokat hogyan pótolják. A 2003-as metrótörvény szerint az állam pénzügyi szerepvállalásának felső korlátja van, ha a metró ennél többe kerül, az a fővárost terheli. Vagyis az átcsoportosítandó 60 milliárdot - ha a metró második szakaszára lehet is elkölteni - most vagy az államkasszából vagy a főváros költségvetéséből, vagy hitelből pótolni kell.
Hogy mennyit, az mint mindig, most is kérdéses. Az alaptétel: csak akkor lehet megmondani, mennyibe került a metró, amikor már átadták. Addig a közpénzeket költő kormány, illetve a főváros meglehetősen szerény áttekintéssel rendelkezik a költségek alakulásáról. Alig látnak be az alagútba.
"A beruházásra fordítandó összeg nagysága az eddigieknél fokozottabb ellenőrzési tevékenységet indokol a magyar állam részéről" - írja többször is az Állami Számvevőszék a metróval kapcsolatban, a központi költségvetés végrehajtásáról készült ellenőrző jelentésében. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábbi vizsgálata pedig azt állapította meg, hogy a beruházás megfelelő pénzügyi felügyelete az államkincstárnál nem megoldott. Az említett ÁSZ jelentésekben az is olvasható: az állam és a főváros között 2004-ben kötött, 2007-ben módosított metrószerződés gyakorlatilag szabad kezet ad a BKV-nak a metróhoz kapcsolódó közbeszerzésekben, amelyek ellen az állam - még ha joga is volna hozzá - a gyakorlatban nem emelhet kifogást.
