Debreczeni jogerősen is győzött az UD Zrt ellen
Tóth József, az UD Zrt. vezetője magánvádlóként indított büntetőpert Debreczeni ellen A diktatúra árnyéka című, a Népszabadságban 2008 szeptemberében az UD Zrt.-ügy kipattanásakor megjelent cikke miatt, mert abban a közíró többi között arról írt, hogy a biztonsági cég titkos hálózatot hozott létre törvénytelen információszerzés céljából.
A II-III. Kerületi Bíróság első fokon Debreczeni bűnösségét mondta ki rágalmazás miatt, és 100.000 forintos pénzbüntetéssel sújtotta, indoklása szerint a vádlott nem bizonyította vitatott állításai valóságtartalmát.
A Fővárosi Bíróság másodfokon a cikk egészét vizsgálva azt a véleményműfajba sorolta, publicisztikának minősítette, és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva felmentette Debreczenit, ezt a döntést hagyta helyben és emelte jogerőre csütörtökön kihirdetett harmadfokú határozatában a tábla azzal, hogy a másodfokú felmentő rendelkezés indoklását viszont alapvetően átformálta.
A szóbeli indoklás szerint a tábla jelen ügyben eljáró tanácsa saját - alkotmánybírósági határozatok, illetve strasbourgi emberi jogi bírósági esetjog alapján kialakított - ítélkezési gyakorlatának megfelelően helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közíró nem követett el bűncselekményt vitatott írásával.
Az eljáró tanács elnöke több, a tanács gyakorlatában az elmúlt években kialakított mérlegelési szempontot ismertetett szóbeli indoklásában, így például, hogy közszereplőről szól-e a vitatott írás, avagy sem, ami azért fontos, mert a közszereplőkkel kapcsolatban jóval tágabbak a véleménynyilvánítás szabadságának határai. Az eljáró tanács továbbá vizsgálta, hogy jóhiszeműen, azaz a szakmai szabályokat betartva, az elvárható körültekintéssel járt-e el a vádlott cikke megírásakor, valamint, hogy fűződik-e ahhoz közérdek, illetve, hogy volt-e ténybeli alapja a cikknek.
A konkrét ügyben a tanácselnök a közszereplő kérdéséről kifejtette: bár az UD Zrt. jogi értelemben általában magánszemélynek tekinthető, de mikor egy közszereplő, politikus - jelen esetben a korabeli sajtóhírek szerint Dávid Ibolya MDF-elnök tevékenységét vizsgálja a biztonsági cég -, akkor ebbéli minőségében a vele kapcsolatos kijelentésekre a szélesebb véleményszabadság mércéje vonatkozik.
Hát nem arról szól-e a demokrácia, ami például Angliában történt a közelmúltban, hogy még a parlamenti képviselők költségtérítésének felhasználását is vizsgálhatják, és ennek következtében szabadságvesztések is kiszabhatók? - jegyezte meg szóbeli indoklásában Nehrer Péter tanácselnök.
A jóhiszeműség kérdésében azt emelte ki a bíró, hogy Debreczeni az UD Zrt.-vel kapcsolatban cikke megírásának idején hivatalos sajtótájékoztatókon elhangzottakat foglalta össze írása vitatott részeiben, ezek ténybeli ellenőrzése pedig az adott helyzetben nem volt elvárható a vádlottól.
Nehrer Péter megjegyezte azt is, hogy az eljáró tanácsnak az utóbbi években alkotmánybírósági és strasbourgi emberi jogi bírósági határozatok alapján kimunkált, és eddig még felül nem bírált gyakorlata szerint hozták meg döntésüket Debreczeni ügyében, de rendkívüli perorvoslattal, felülvizsgálati kérelemmel még a Legfelsőbb Bíróság elé vihető az ügy.
A határozathozatalt megelőzően az utolsó szó jogán Debreczeni József annyit mondott: az elsőfokú, bűnösségét megállapító ítélet nagyon meglepte, mert nem gondolta, hogy véleménye kimondásának ilyen következménye lehet, utána már nem tudta mire számítson, így a másodfokú felmentő ítélet is meglepte, most már azonban mindenre fel van készülve és nem érheti meglepetés, arról azonban szilárdan meg van győződve, hogy nem követett el bűncselekményt, és ezen a meggyőződésén semmilyen ítélet nem változtathat.
