A Jobbik alelnöke – folytatva az MSZP és a Jobbik közötti fészekrakós vitát – ezúttal arról értekezett, hogy szerinte az MSZP fél a Jobbiktól, s "szakmai válasz helyett összefüggéstelen sárdobálásba kezdett" - adta hírül az eszon.hu.

Közleményében Gyurcsány Ferencről és a budapesti Simon Gáborról is megemlékezett, majd ismét kijelentette: nem az adófizetők pénzéből kell megoldani a Fészekrakó-ügyet. Értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy Földesi párhuzamot vont a Fészekrakó-ügy és az adófizetői pénzből, illetve orosz hitelből finanszírozni tervezett paksi atomerőmű-bővítés között. Földesi – válaszolva Badánynak – rámutatott: a gyurcsányozás és a simongáborozás nem visz előre, egyáltalán, semmi köze ahhoz, hogy "többek között egy Fidesz-kitűzős korrupt ügyvéd jóvoltából ellepték az Avast a csalók" - írja.

Szavai szerint ami előre visz, az a probléma megoldása, ebben viszont, a jelek szerint, a Jobbik nem érdekelt. - Mi azt akarjuk, hogy legyen végre rend és nyugalom az Avason, ezért terjesztettük be javaslatunkat másfél éve a parlamentben. Ám ezt a Jobbik nem támogatta, mert állítólag az adófizetők pénzét óvja. Akkor viszont nem óvja az adófizetők pénzét – s így kerül a képbe az orosz atom, kedves Badány Lajos –, amikor Paks-ügyben a közel 3000 milliárd forintos orosz hitel felvételéről van szó: boldogan szavaz együtt a Jobbik a Fidesszel, nem törődve az adófizetői milliárdokkal. Csak azzal az egymilliárddal van baja a Jobbiknak, amit az MSZP az avasiakra költene.A Jobbik menetelni akar, gyűlölködni, gyurcsányozni és simongáborozni.Az MSZP pedig megoldani az avasi fészekrakós problémát."- olvasható a közleményben.

A Népszabadság az elmúlt években folyamatosan nyomon követte a "fészekrakós-ügy" fejleményeit. Legutóbb arról számoltunk be, hogy "látványtakarítással" igyekeztek helyi jobboldali képviselők megmutatni, milyen intézkedéseket hoztak a problémák enyhítésére.  Megírtuk hogy Kisvárosnyi ember él a miskolci Avas lakótelepen, harmincezres lélekszámával ez hazánk legméretesebb ilyen jellegű lakóövezete. S itt történt meg az egyik legnagyobb ingatlanbotrány is, a Fészekrakó-ügy néven elhíresült csalássorozat, amelynek több mint háromszáz vádlottja van, köztük lakásvásárlók, ingatlanforgalmazók, banki alkalmazottak, felhajtók és ügyvédek.

A monstre per tavaly tavasszal kezdődött, ám a végét ma még senki nem látja, hisz csak a vádlottak meghallgatása hónapokat vesz igénybe, nem beszélve a tanúk és a szakértők tucatjairól. A csalássorozat 2005-ben kezdődött, amikortól az állami támogatásokat jogtalanul kihasználva, hamis munkáltatói igazolásokkal szereztek meg lakásokat olyan családok, amelyeknek anyagi helyzete egyébként nem tette volna lehetővé az ingatlanvásárlást, a felvett hitelek törlesztőrészleteinek és a lakás rezsijének fizetését.

A lakásokat felhajtó két személy, az adásvételt bonyolító ügyvédnő és a hitelt intéző banki alkalmazott a vádirat szerint egy-egy ingatlan vételára után akár négy-ötmillió forinton is osztozott. A csalással szerzett kölcsön és támogatás mértéke megközelíti az egymilliárd forintot. A környékbeli településekről, Ongáról, Halmajról, Gesztelyről közel kétszáz avasi lakásba költöztek be mélyszegénységben élő, többgyermekes, zömmel roma családok, amelyek a Fészekrakó programnak köszönhetően a hitelek mellé szociálpolitikai kedvezményt is kaptak.

Többségük komfort nélküli, faluszéli putriból települt be az addig átlagos nívójúnak számító városi környezetbe, s olykor az egész rokonság követte őket. Akadt olyan kétszobás lakás, ahol huszonöten húzták meg magukat. Nem ismerték az együttélés szabályait, éjszakánként ricsajoztak, a rezsit nem fizették, a lakásokat nem takarították. A „fészekrakós” épületeket ellepték a csótányok, poloskák, egerek, patkányok, a szolgáltató pedig a felhalmozott hátralékok miatt kikapcsolta a villanyt.

A többemeletes házakban nem működött a lift, s a lépcsőházban sötétség uralkodott. Az ilyen környezetben lévő lakások árai drasztikusan lezuhantak, aki menekülni próbált volna, csapdába került. Ma már két-hárommillió forintért is lehet itt ingatlant venni, ám ebből a pénzből legfeljebb olyan környezetben tudnának új otthont vásárolni az érintettek, mint amilyenből a „fészekrakósok” érkeztek évekkel ezelőtt Miskolcra.