Látványtakarítás az Avason
Az akcióval vélhetően arra akarták felhívni a figyelmet, hogy elkezdődött a városrész rendbetétele, miután tavasszal az önkormányzat úgy döntött, hogy több mint hatszázmillió forintért megveszi a Fészekrakó-program révén csalással megszerzett házak bedőlt hitelállományát a banktól. Végrehajtási eljárás után e zűrös ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülhetnek. Az első ilyen lakás „kipucolásával” azonban ellenzéki képviselők szerint a fideszes városvezetés eltévesztette a házszámot.
Szerintük ugyanis olyan lakásban kezdték el a látványtakarítást, amely nem a csalással megszerzett ingatlanok közé tartozott, csupán egy volt az átlagos, bedőlt hitelű otthonok közül. Fészekrakós hitelekhez ugyanis nemcsak a törvényeket kijátszva, hanem tisztességes úton is hozzá lehetett jutni annak idején. Kisvárosnyi ember él a miskolci Avas lakótelepen, harmincezres lélekszámával ez hazánk legméretesebb ilyen jellegű lakóövezete. S itt történt meg az egyik legnagyobb ingatlanbotrány is, a Fészekrakó-ügy néven elhíresült csalássorozat, amelynek több mint háromszáz vádlottja van, köztük lakásvásárlók, ingatlanforgalmazók, banki alkalmazottak, felhajtók és ügyvédek.
A monstre per tavaly tavasszal kezdődött, ám a végét ma még senki nem látja, hisz csak a vádlottak meghallgatása hónapokat vesz igénybe, nem beszélve a tanúk és a szakértők tucatjairól. A csalássorozat 2005-ben kezdődött, amikortól az állami támogatásokat jogtalanul kihasználva, hamis munkáltatói igazolásokkal szereztek meg lakásokat olyan családok, amelyeknek anyagi helyzete egyébként nem tette volna lehetővé az ingatlanvásárlást, a felvett hitelek törlesztőrészleteinek és a lakás rezsijének fizetését.
A lakásokat felhajtó két személy, az adásvételt bonyolító ügyvédnő és a hitelt intéző banki alkalmazott a vádirat szerint egy-egy ingatlan vételára után akár négy-ötmillió forinton is osztozott. A csalással szerzett kölcsön és támogatás mértéke megközelíti az egymilliárd forintot. A környékbeli településekről, Ongáról, Halmajról, Gesztelyről közel kétszáz avasi lakásba költöztek be mélyszegénységben élő, többgyermekes, zömmel roma családok, amelyek a Fészekrakó programnak köszönhetően a hitelek mellé szociálpolitikai kedvezményt is kaptak.
Többségük komfort nélküli, faluszéli putriból települt be az addig átlagos nívójúnak számító városi környezetbe, s olykor az egész rokonság követte őket. Akadt olyan kétszobás lakás, ahol huszonöten húzták meg magukat. Nem ismerték az együttélés szabályait, éjszakánként ricsajoztak, a rezsit nem fizették, a lakásokat nem takarították.
A „fészekrakós” épületeket ellepték a csótányok, poloskák, egerek, patkányok, a szolgáltató pedig a felhalmozott hátralékok miatt kikapcsolta a villanyt. A többemeletes házakban nem működött a lift, s a lépcsőházban sötétség uralkodott. Az ilyen környezetben lévő lakások árai drasztikusan lezuhantak, aki menekülni próbált volna, csapdába került. Ma már két-hárommillió forintért is lehet itt ingatlant venni, ám ebből a pénzből legfeljebb olyan környezetben tudnának új otthont vásárolni az érintettek, mint amilyenből a „fészekrakósok” érkeztek évekkel ezelőtt Miskolcra.
Az előző, Káli Sándor szocialista polgármester vezette önkormányzat, miután szembesült a problémával, többféle módon próbálta kezelni vagy enyhíteni azt. Először egy városőrséget állítottak fel, majd százmillió forintot különítettek el arra, hogy megvásárolják azokat az avasi lakásokat, amelyeket a bentlakók tartozásai miatt elárvereztek. Volt, amelyikbe aztán rendőrt költöztettek, hogy így is vigyázzanak egy-egy blokk nyugalmára. A 2010-ben hatalomra került, Kriza Ákos által irányított fideszes önkormányzat másik módszerhez folyamodott. A közgyűlés idén tavasszal arról döntött, hogy – miként az a városháza honlapján is olvasható – 178 követelést megvásárolnak rendkívül kedvezményes feltételekkel az OTP-től.
Az ajánlat szerint az 1 milliárd 774 millió forinton nyilvántartott követelésállomány 35 százalékát fizették ki a város költségvetéséből vételárként a banknak, vagyis nagyjából 620 millió forintot. Szerettük volna pontosítani ezeket az adatokat, a városháza szóvivőjétől azonban azt a választ kaptuk, hogy a követeléscsomag 173 ingatlanhoz kapcsolódó, adósokkal és adóstársakkal szembeni követelést tartalmazott, amelyet az OTP Faktoring Zrt.-től vettek meg, ám az érvényes szerződés vonatkozó rendelkezései alapján a konkrét vételár üzleti titok. Önkormányzati képviselők azonban megerősítették, hogy több mint hatszázmillió forintot fizetett a város a 173 bedőlt lakáshitelű ingatlan megvásárlására.
Így mi magunk is kiszámíthatjuk, mekkora vételár jutott egy-egy lakásra: úgy három és fél millió forint. Ezt az összeget azonban a végrehajtás több százezer forintos költségei tovább terhelik, hiszen a lakás addig nem kerül az önkormányzat tulajdonába, amíg ez a procedúra le nem zajlik. Mivel ingatlankereső portálokon már 2,9 millió forintért is találni avasi kétszobás, viszonylag jó állapotban lévő lakásokat, ezért a miskolci önkormányzat ellenzéki tagjai közül sokan túlzónak találták a követelés megvásárlására fordított összeget. Varga Gergő, a Demokratikus Koalíció tagja szerint a bank ugyan így jól járt, de a város nem. Úgy vélte, más módszerekkel kell megoldani a lakótelep problémáját.
Szerinte az Avas – ahol korábban maga is élt – ma is nyugodt, normális lakótelep, s nem lehet néhány zűrös család miatt az összes itt élőre ráhúzni a vizes lepedőt. Pártja tavaly egy olyan átfogó programjavaslatot tett le az Országgyűlés elé, amely rendezte volna a perifériára szorult lakótelepek sorsát, és kiemelt mintaprojektként kezelte volna az Avast, ám még csak napirendre sem vették a javaslatukat. Szavai szerint a miskolci önkormányzat látványos akciókkal igyekszik bebizonyítani: szívügyének tekinti az itt élők sorsát, s megszabadítja őket a jogtalanul itt élősködőktől. Nemrégiben fideszes országygyűlési és önkormányzati képviselők a város polgármesterével karöltve, Liebmann Katalin sajtófőnök irányításával, kamerák kereszttüzében „estek neki” egy úgynevezett „fészekrakós” lakás kitakarításának.
Megkérdeztük a miskolci városvezetést, miért épp ezt a lakást választották az akciójukhoz? Azt a választ kaptuk a sajtóosztályról, hogy az ingatlan érintett a „Fészekrakó” hitelprogramban, s a követelések érvényesítése során ez volt az első olyan lakás, amely a „végrehajtó által végzett kiköltöztetéssel átkerült az önkormányzathoz”. Csakhogy ez az ingatlan nem a „csalós”, vagyis törvénytelenül szerezett lakások egyike, hanem egy sima, bedőlt hitelű otthon volt – állítja Varga Gergő. Hogy szavait megerősítse, az ominózus lakáshoz kísért. Tiszta, rendezett lépcsőház, a postaládákon nincs firkálás, a folyosó sem bűzös. A szomszédok közül többen elmondták: értetlenül nézték a politikusok látványtakarítását.
Az érintett lakásból ugyanis soha semmilyen zaj nem szűrődött ki: pár hónapig lakott ugyan benne néhány albérlő, de amúgy hosszú ideje üresen áll. A politikusokkal tarkított akció után az elmúlt napokban újabb lakásokban kezdték el a rendteremtést az Avason. Információink szerint ezek között már akadt olyan is, amelyet bűncselekmény árán szereztek meg hajdani lakói. E valóban lepukkant, lelakott otthonokat azonban már nem a polgármester és a képviselők, hanem a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. munkatársai takarították ki.
Fidesz-kitűző a hajtókán
A „fészekrakós-ügy” kezelését a kezdetektől átszőtte a politika. Fideszes képviselők például azzal vádolták a baloldali városvezetést, hogy ők „szabadították rá” a lakótelepre a zűrös életű családokat, mert a hitelprogram szigorítása után is „nyakló nélkül” osztogattak kamatmentes hiteleket, így segítve az itteni lakásvásárlásokat. Tavaly ősszel a Jobbik szervezett tiltakozó akciót a Magyar Élet Menete az Avason címmel, melyre válaszul a DK A hazáért, a haladásért címmel demonstrált, roma szervezetek csatlakozásával. Földesi Norbert szocialista és Varga Gergő DK-s képviselő – ők két éve lakossági fórumot is szerveztek a probléma megoldására – korábban egy sajtótájékoztatón bemutatott egy fényképet az egyik Fészekrakó-per elsőrendű vádlottjáról, amint egy nyilvános rendezvényen a Fidesz kitűzőjét viseli a kabátja hajtókáján.
„Noha az ellenzéki politikusok a nevét sem említették meg az illetőnek, sőt semmit sem állítottak róla, a volt fideszes képviselőjelölt, Polt Péter által irányított ügyészség mégis büntetőeljárást kezdeményezett ellenük. A bíróság annak ellenére állapította meg a jogsértést, hogy a „sértett” még a korábbi polgári peres eljárásban sem tudta igazolni az őt ért jelentős érdeksérelmet” – olvasható az MSZP miskolci frakciójának közleményében. A két politikust első fokon különleges személyes adattal visszaélés bűntettében elmarasztalta, s próbára bocsátotta a bíróság, ők viszont fellebbeztek az ítélet ellen. (D. J.)
