Lapunk március közepén számolt be arról, hogy egy 37 éves nő rosszulléte után négy órával került a műtőasztalra. A nő az utcán összeesett, a stroke-gyanús beteghez a XII. kerületbe riasztották a mentőket, akiket a Szent Imre Kórház sürgősségi ügyelete a Szent János Kórházba irányított. Az a kórház azonban korábban lemondta az intenzív ellátást igénylő betegek fogadását, ezért a nőt a helyettesítő Szent Margit Kórházba vitték, ahol az ügyeletes orvos neurológus szakorvos hiányában nem akarta átvenni, majd a Szent Imre jelezte, ebben az esetben mégis fogadja a beteget. Csakhogy időközben a nő keringése leállt, nem volt szállítható állapotban, újra kellett éleszteni, végül a Szent Margitban műtötték meg, ám nem sokkal később elhunyt.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az ügyben vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön, hibázott-e valamelyik intézmény. Hozzátette: ha nem történt hiba, és csak a véletlenek okolhatók az esetért, a vizsgálat alapján akkor is kiderülhet, hogyan lehet elkerülni, hogy ilyen bizonytalan legyen a mentésre szorulók kórházi elhelyezése.

Bár a vizsgálat szerint senki sem hibázott, a közleményben kitértek arra: a jövőben a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat az eddiginél szorosabb együttműködést alakít ki a betegek ellátásáért, a mentőszolgálat pedig felajánlotta, hogy a gyorsabb információáramláshoz tetrarádiókat biztosít a kórházaknak. A központi ágynyilvántartó rendszerbe telefonon érkező adatokat a jövőben az egészségügyi szolgáltatóknak utólag írásban is meg kell erősíteni, és ha az intézmény nem tud beteget fogadni, azt indokolni szükséges. Ennek a jelenleg is meglévő szabályrendszerét további részletszabályok kialakításával egészíti ki az államtitkárság – tudatták.