Beépíti az alaptörvénybe a megsemmisített szabályokat a Fidesz
A Fidesz azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített - közölte.
Rogán Antal arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az Ab formai kifogásokat fogalmazott meg, a rendelkezések tartalmáról "nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között". (Az Ab a megsemmisített rendelkezések tartalmár nem is vizsgálta.)
"Mivel formai hiányosságokat talált csak az Alkotmánybíróság, tartalmiakat nem, így nyilvánvalóan nem tartalmi, hanem formai szempontokat mérlegelve fogjuk összeállítani az alkotmánymódosító javaslatot" - fejtette ki.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt (és iPadjén írta az alaptörvény szövegtét Brüsszel felé vonatozva), hangsúlyozta: csak időbeli és nem tartalmi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya annak, hogy a megsemmisített rendelkezéseket "egy egyszerű alkotmánymódosítással" beemeljék az alaptörvény szövegébe.
Az EP-képviselő fontosnak nevezte az alkotmánybírósági határozatot, mondván, az pontot tesz annak az alkotmányjogi vitának a végére, amely az átmeneti rendelkezésekről szólt.
Ugyanakkor azt mondta, a parlamenti többség joggal gondolta úgy, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései az alkotmány részét képezik. Szerinte ez támasztja alá a jogszabály elnevezése is.
Amikor pedig kétség támadt ennek az értelmezésnek a helyességéről, az Országgyűlés az alkotmány módosításával deklarálta ezt - hangoztatta.
A sajtótájékoztatón Rogán Antal nem akarta megelőlegezni az Ab döntését a választási eljárási törvényről, mint mondta, megvárják a január elején várható ítéletet.