Az állam tulajdonát képezik a kommunista párt dokumentumai - így oldaná meg a Politikatörténeti Intézet levéltárának "einstandolását" a Fidesz.

Kormánypárti képviselők a múlt héten nyújtották be a parlamentnek az alaptörvény negyedik módosítását, ebben betonoznák be a pártállami iratok államosítását. A javasolt szöveg szerint "a kommunista állampárt és az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni ."

Az előterjesztést benyújtói különösebben nem is magyarázták: a javaslat részletes indoklásában lényegében megismételték a fenti szöveget, azzal a kiegészítéssel, hogy a nevezett szervezetek a kommunista diktatúrában közfeladatot láttak el, "és indokolt az iratanyaguk egységes kezelése".

Az előzményekhez tartozik, hogy a kormány kirakná a pártállami iratokat kezelő Politikatörténeti Intézetet az általuk jelenleg használt, Alkotmány utcai épületből, levéltárukat pedig lényegében államosítanák. (A PTI a Politikatörténeti Alapítvány - az MSZP pártalapítványa - által működtetett tudományos kutatóintézet. A PTI-ben mintegy 150 ezer kötetes könyvtár, valamint a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár is működik, itt őrzik többek között a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő "népi demokratikus korszak" pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait. Az államosítás a teljes gyűjteményük kétharmadára vonatkozna.)

A PTI az Orbán-kormány idején állami támogatást sem kapott, az ingatlanra pedig a Kúria költöztetésére hivatkozva formáltak igényt, megkérdőjelezve az ingatlanhasználat jogszerűségét is. A kormányoldal mindvégig arra hivatkozott, hogy a pártállami iratoknak különben sincs keresnivalójuk magánlevéltárban, mivel 1944 után a társadalmi szervezetek közhatalmat gyakoroltak, ezért dokumentumaik köziratok. A PTI ezzel szemben azzal érvelt, hogy a náluk őrzött pártállami szervezetek dokumentumai nem köziratok, hanem magániratok, államosításuk tehát értelmezhetetlen. A szakszervezetek anyagait letétként őrzik.

Földes György, az intézet igazgatója korábban lapunknak azt is értelmetlennek nevezte, hogy szétverjenek egy évtizedek óta működő levéltárat, ahol „huszonkét éve háborítatlanul, mindenki által méltányolt módon, magas színvonalon őriztük és tettük kutathatóvá a gyűjteményeinket, ezt az elmúlt két évtizedben senki nem vonta kétségbe”.

A pártiratok államosítását (amire hivatkozva mellesleg jóval kisebb ingatlant ajánlanának fel a PTI-nek) a levéltári törvény tavaly nyári módosításával kezdték. Ezzel Magyar Nemzeti Levéltár néven egybegyúrták az országos levéltári hálózatot, a pártállami dokumentumokat pedig köziratnak minősítették (a törvény szerint az 1944–1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja és jogelődei, Magyar Szocialista Munkáspárt, ezek társadalmi szervezetei, ifjúsági szervezetei, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik).

A PTI a kezdetektől tiltakozott az irattáruk einstandolása ellen - főleg, hogy kártalanításról szó sem volt -, tavaly nyáron pedig a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével közösen az Alkotmánybíróságon megtámadták a levéltári törvény hivatkozott passzusát. Ahogy arról beszámoltunk, a kormánypárt azt is előírná, hogy az Alkotmánybíróság már csak az új alaptörvény alapján hozhasson döntéseket - ezért lehetett szükség az államosítás beemelésére az alkotmányba.