Az AB-hez fordul a Politikatörténeti Intézet az új levéltári törvény miatt
A beadvány kéri a nemrégiben elfogadott jogszabály megsemmisítését, tekintettel arra, hogy az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel.
A Politikatörténeti Intézet iratanyagának egy jelentős része a törvény rendelkezése értelmében a magyar állam tulajdonába kerül. A törvény ugyanis kimondta, hogy „az 1944–1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik.”
A Politikatörténeti Intézet és az MSZOSZ beadványa szerint az alaptörvény a tulajdon kisajátítását több feltétel esetén engedi meg. Az egyik ilyen feltétel, hogy a kisajátítás kivételesen és közérdekből történhet. Álláspontjuk szerint a kivételesség azt jelenti, hogy nem általában közérdek bizonyítása szükséges a kisajátításhoz, hanem nyomós közérdek, amely kisajátítás alkalmazása nélkül nem juthat érvényre. A Politikatörténeti Intézetben azonban az iratanyag kezelése a levéltári jogszabályoknak megfelelően történt, azok kutathatók és hozzáférhetők. E tekintetben a közérdek maradéktalanul érvényesült.
Ezen túl az elfogadott törvény azért is ellentétes az alaptörvénnyel, mert az a kisajátítás feltételeként írja elő a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást. A parlament által elfogadott törvény viszont nem rendelkezik a kártalanításról.