Emlékeztetőül, a vád szerint Molnár és egykori szabad demokrata alpolgármestere, Lakos Imre bonyolult gazdasági és jogi ügyletek sorával megkíséreltek 2006-ban a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén egy 38 hektáros területet pályáztatás nélkül egy magáncégnek átjátszani. A bíróság azonban a bonyolult gazdasági és jogi ügylet minden egyes lépését jogszerűnek ítélte, és bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. A törvényszék rámutatott, hogy az ügyleteket több fórum, köztük a kerületi képviselő-testület döntése alapján és ellenőrzése mellett hajtották végre, s azokban senki semmi kivetnivalót nem talált.

Az ügy jelentőségét az adta, hogy több hónapos vizsgálódás után a 2010-es helyhatósági választások előtt pár nappal a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal egy vezető munkatársa személyesen kézbesítette az idézést Molnár Gyulának a gyanúsítotti kihallgatásra egy választási rendezvényen. Molnár és Lakos szerint a eljárásnak döntő szerepe volt abban, hogy a szocialisták vereséget szenvedtek a kerületben.

Fellebbezésében az ügyészség nem vitatja, hogy ha lépésenként nézzük a kérdéses állami terület eladását, látszólag minden szabályosan és törvényesen történt. Valójában a hasonló esetekkel összevetve meglehetősen rövid idő alatt lezajlott folyamat egészét csak a vádlottak látták át. A képviselők, akik az ingatlan ügyében döntöttek, nem tudták és nem is láthatták át, mi a tranzakciók valós célja. Az ügyészség szerint az eredetileg állami tulajdonban lévő ingatlant az érintett magáncég nem vásárolhatta volna meg, csak pályázat útján.

Ezért és csak azért jelentkezett be vevőként az önkormányzat, mert a vádlottak tudták, a tulajdonjogot gyakorló Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság az önkormányzatnak köteles eladni a területet. Miután az önkormányzaté lett a terület, azonnal átjátszotta a magáncégnek, amely így pályázat nélkül szerezhette meg azt, azaz jogtalan előnyhöz jutott.