Volt, aki pontosan tudta, mi történt. Dávid Ibolya kiállt egy cédével a nyilvánosság elé, s azt állította: lehallgatták. Mégpedig azért, hogy elgáncsolják. De a végén neki lettek kellemetlen pilanatai abból, hogy előállt a bizonyítékkal.

Egy-két járókelő nem tudott mindent az ügyről, de nagyon is jól sejtette, hogy a sötét történet főszereplői ugyanazok, akik az ilyen ügyekben rendszeresen fel szoktak tűnni: politikusok, menesztett vagy aktív titkosszolgálati műmájerek, más nadrágos magyarok.

A legszebb az egészben az volt, amikor egy úr azt magyarázta, nyilvánvalóan a Fideszt hallgatták le, erre ment ki a játék. Bizonyára emlékezett a 98-as lehallgatási botrányra, amikor az ellen még Deutsch Tamás nagymamáját sem kímélve fülelőzött.

A többség nem hallott "az év botrányáról". Vagy ha igen, a részletekre vonatkozóan eléggé tájékozatlan maradt. Ami egyben a média kritikája is. Ha valamiről ennyit írnak a lapok (mi is), és mégsem tudnak róla eleget az emberek - ott valami nem stimmel.

Nem mondhatjuk (mert nem volna igaz), hogy egy vágatlan felvétellel búcsúzunk a 2009-es év botrányától. Alaposan megvágtuk. De reméljük, nem vágtunk át vele senkit. Boldog új botrányokat kívánunk a NOL TV valamennyi nézőjének a következő évre is!