A polgári perrendtartás módosítását célzó törvénynek a két kezdeményező, Magyar Bálint és Csiha Judit szerint az lett volna a rendeltetése, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, vagy a hátrányos megkülönböztetés terén.

Az Országgyűlés utolsó, február 22-ei ülésnapján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását 191 igen és 135 nem szavazattal.

Szerdán Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvénymódosítást. Az államfő szerint a jogszabály előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy a törvényjavaslat átdolgozásának szükségességére annak parlamenti vitája során az igazságügyi minisztérium államtitkára is felhívta a figyelmet. Emellett a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint számos országos gazdasági és kereskedelmi szövetség is kifejezte aggályait a módosítással kapcsolatban.

A szocialista Csiha Judit szerint kellőképpen előkészítették a módosítást, ezt azonban a jelek szerint köztársasági elnök nem tartotta elégségesnek. Hangsúlyozta, hogy a törvény nem alkotmánysértő, mert ha az lenne az Alkotmánybírósághoz küldte volna Sólyom László.

Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyt ad annak, hogy a következő parlament elfogadja a jogszabályt, hiszen a zárószavazáson a Fidesz nem támogatta azt, Csiha Judit annyit mondott: nagy esélyt lát a törvény parlamenti támogatására, mivel "elemi igény van rá".

A másik előterjesztő, Magyar Bálint ugyanakkor rendkívül sajnálatosnak tartotta, hogy Sólyom László visszaküldte a módosítást, mert így meghiúsult az új szabály életbe lépése: "nincs sok esély arra, hogy a parlament összeüljön és a választásokig újratárgyalja ezt a javaslatot".

Az MTI kérdésére, hogy a következő parlament újra elfogadhatja-e ezt a javaslatot, azt mondta, erre megvan a formális lehetőség, de a jelenlegi ellenzéki pártok most sem szavazták meg ezt a jogszabályt, és "informálisan az ember értesül a nagy szervezetek ellenlobbijáról is".

A politikus kijelentette, hogy amíg egy nagy szervezet egyszerre több tízezer embernek is képes kárt okozni, amelyből jelentős haszonra tehet szert és ez ellen csak elszigetelten lehet fellépni, "az nem más, mint az elvileg létező jogorvoslati lehetőségek gyakorlati felszámolása".

A Magyar Ügyvédi Kamara üdvözli, hogy az államfő visszaküldte a parlamentnek a törvényt, mert úgy ítéli meg: bár szükség van a csoportos keresetindítás jogára, de egy ilyen nagy jelentőségű jogintézményt nem lehet elhamarkodottan és kidolgozatlanul, önálló képviselői indítvány formájában kodifikálni - mondta Kovács Kázmér, a kamara elnökhelyettese.

Kovács Kázmér szerint egy olyan polgári jogi eljárási intézményről van szó, ami a fejlett demokráciákban már hosszabb múltra tekinthet vissza, de Magyarországon még semmiféle előzménye nincs.

Egy ilyen, a jogérvényesítést jelentősen befolyásoló jogintézmény kialakítása nem történhet önálló képviselői indítvány keretében. Elvi kifogás nincs ellene, mi több, fontos, hogy megvalósuljon - mondta a kamara elnökhelyettese, aki hozzátette:  tudomása szerint minden érintett egyetért abban, hogy szükség van a csoportos keresetindítás intézményére, de ezt széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után az illetékes szaktárca irányításával kell majd kodifikálni.

A Magyar Ügyvédi Kamara is az egyik szakmai szervezet volt, amely az államfőhöz fordult azért, hogy Sólyom László ne írja alá a polgári perrendtartásról szóló törvénynek ezt a módosítását.

Sólyom László szerdán két másik aláírásra váró törvényről is döntött: az Alkotmánybírósághoz fordult a szövetkezeti törvény ügyében és aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt.