- Nem volt eddig ilyen képviseletre lehetősége az embereknek. Ha valakinek sérelme volt, azt csak egyedül, a saját nevében tudta bíróságra vinni. Sokszor az emberek nem mertek belevágni egy ilyen perbe, és nem csak a perköltségek (amelyeket egyedül kellett volna viselniük) tartották őket vissza, hanem nagyon gyakran a félelem is – mondja az előterjesztés egyik készítője, Csiha Judit. A szocialista képviselő hozzáteszi: külön-külön erőtlenek a polgárok bizonyos ügyekben, de ha a sérelmük hasonló (és ha a bíró engedélyezi a csoportos fellépést), akkor erejük megsokszorozódhat. Ez különösen olyan szolgáltatóknak jelent „veszélyt”, akik nagy ügyfélkört szolgálnak ki.

Csiha azt mondja, nem volt könnyű meghozni ezt a törvényt, ugyanis a gazdaság erős szereplői tartanak a jogszabály életbe lépésétől, és erősen lobbiztak ellene. Mert mit is jelenthet ez számukra? Gondoljunk egy telefon- vagy energiaszolgáltatóra vagy akár egy bankra. Ha a cég csak egy kicsit számol rosszul, és kicsivel károsítja meg az ügyfelet, akkor jól kalkulál, ha arra számít, hogy emiatt nem pereli be őt senki sem. Hiszen a perköltség sokszorosa lenne az okozott kárnak. Ha viszont hasonló kársérelmek miatt sokan állnak össze, és csoportosan indítanak pert a cég ellen, bizony, a vállalat tetemes összegek kifizetésére számíthat kártérítések formájában.

Felvetődik a kérdés: a különböző hatóságok és felügyeletek (mint például a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) nem nyújtanak-e elégséges védelmet a kiszolgáltatott állampolgárnak? Ezek az intézmények ellenőriznek és büntetnek, de nem kártérítik az ügyfeleket, és erre nem is szólítják fel a jogsértő cégeket. Így a büntetés összege nem szokta földhöz vágni az erőfölényével visszaélő céget.

De nem csak fogyasztóvédelmi ügyekben lehet csoportos pert indítani. Nincsenek „biztonságban” az állami közszolgáltatást nyújtó intézmények sem. Ha például egy iskola nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a közoktatási törvény előír (például nyelvoktatás), akkor azok a diákok, akiket hátrányosan ért a szolgáltatás hiánya (mert nyelvtanárra kellett sok pénzt kifizetniük), beperelhetik az iskolát fenntartó önkormányzatot.

A törvény lehetőséget ad a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése, a környezetvédelmi szabályok áthágása, a versenyjogi sérelmek miatt is a csoportos perindításra.

– A rendszerváltás nagy kérdéseit érinti ez a jogszabály – ezt már a módosítás szabaddemokrata benyújtója mondja. Magyar Bálint szerint a rendszerváltás ugyan lebontotta az elnyomás nagy rendszereit, megszűnt a tulajdon állami monopóliuma, többpártrendszerben élünk, mégis, a kiszolgáltatottság kis körei velünk maradtak.

– Az állampolgárok sokszor kiszolgáltatottak a közigazgatásnak, az állami bürokráciának, a gazdaság nagy szereplőinek – mondja a módosítás hátteréről. Reményei szerint ez egy újabb eszközzé válhat a polgárok kezében, amellyel a képviseleti demokráciában a jogaikat érvényesíteni tudják. – Egyesülhessenek, hogy az erőfölényt legyőzhessék – fűzi hozzá.

A törvény emberi jogi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi érdekelek érvényesítésére megalakult civil szervezeteknek is nagy áttörést jelent: őket is jelentős alkuerővel ruházza fel.