A zsidó közéletben nehezen tudják megemészteni, hogy Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatója – aki korábban keményen bírálta a kormányt – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója lett.

Heisler András, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke Zoltai tanácsadói megbízatásának hírét kommentálva kedd reggel azt mondta lapunknak: „Zoltai Gusztáv romba döntötte egyébként sem makulátlan életművét.” Heisler elismeri, hogy „érzelmektől vezérelve” nyilatkozott, de megerősítve látja véleményét. „Elképesztően heves reakciókat kaptam a zsidó közösség tagjaitól, mindenki a végletekig ki van akadva. Általában árulónak nevezik Zoltai Gusztávot” – számolt be a Mazsihisz elnöke, akinek szavaiból úgy érződött, vaskosabb minősítésekkel is találkozott.

Lázár János és Zoltai Gusztáv a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén Kurucz Árpád

Miután Zoltai Gusztáv tavasszal – nem önszántából – lemondott a Mazsihisz és a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) ügyvezető igazgatói tisztségről, elterjedt, hogy visszatérését fontolgatja. A BZSH májusi közgyűlésén Zoltai maga is alapot adott a találgatásoknak, amikor az egyik küldött felkérésére közölte: abban az esetben vállalja újra az ügyvezetőséget, ha a Mazsihisz vezetői – Heisler András, Feldmájer Péter és Tordai Péter – távoznak a pulpitusról. Később elhamarkodottnak nevezte saját kijelentését, és hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között nem kíván visszatérni.

Csak éppen mindebből nem teljesen következik, hogy – mint azt Lázár János állította – végképp lezárult volna közéleti pályafutása a Mazsihiszben.

Zoltai Gusztáv továbbra is a Dohány utcai templomkörzet elnöke – nyugtázta kérdésünkre Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke, a BZSH vezetője. Elmondta, hogy Lázár másik tanácsadója, Grósz Andor maradt a kecskeméti hitközség elnöke és a Mazsihisz vezetőségi tagja. Tordai többektől hallotta, hogy Grósznak le kellene mondania hitközségi pozícióiról, amelyek a bírálatok szerint erkölcsileg nem egyeztethetők össze a miniszterelnökségi tanácsadósággal.

Ilyen írásos előterjesztés azonban nem érkezett, és az alapszabály értelmében egyébként sincs szó összeférhetetlenségről – állapította meg a BZSH elnöke. Nincs tudomása arról, hogy a Dohány utcai körzetben Zoltai felmentését kezdeményezték volna. (Más forrásból úgy értesültünk, létezik ilyen szándék.)

„Azzal, hogy Zoltai Gusztáv a Miniszterelnökség szolgálatába állt, nemcsak saját magát, hanem mintha az egész magyarországi zsidóságot eladta volna a kormánynak" – idézett a hozzá eljutott felháborodott véleményekből Tordai Péter. A maga részéről viszont reméli, hogy a támadások ellenére Zoltai a miniszternek adott tanácsaival hozzá fog járulni a konszolidált együttműködés kialakulásához. (Ismét több kísérletet tettünk rá, hogy megszólaltassuk Zoltai Gusztávot is, de nem jártunk sikerrel.)

Emberileg talán érthető, hogy Zoltai Gusztáv nem tudott ellenállni a felkínált lehetőségnek – mondta Radnóti Zoltán rabbi. Hiszen így visszakapta azt az elismertséget és megbecsülést, amit a Mazsihiszben elvesztett. Másfelől nézve enyhén szólva is következetlenség – folytatta a rabbi –, hogy átült a túloldalra: ahhoz az ellenérdekű félhez, amellyel az általa is vezetett Mazsihisznek súlyos konfliktusai voltak az elmúlt években. Radnóti Zoltán szerint most látszik, hogy Heisler Andrásnak és támogatóinak milyen igazuk volt, amikor próbáltak változást elérni a hitközség élén.

Kormányzati szempontból Lázár János jól időzített: a kormány-Mazsihisz közti konfliktusos kommunikációs térben remek húzás volt, hogy a Zsidó Közösségi Kerekasztal megbeszélés napján robbant a hír, Zoltai Gusztáv tanácsadó lett a Miniszterelnökségen. Pontosabban, mint kiderült, a miniszter személyes tanácsadója, aki kedden a zsidó kerekasztal egyeztetésen már „a másik oldalon", Lázár János és államtitkára, L. Simon László között ült. Afelől senkinek sem lehet kétsége, hogy a Mazsihisz volt ügyvezető elnöke hasznos lesz a Miniszterelnökség számára, megfelelő információk birtokában nyilvánvalóan segíteni tudja a kormányzatot az antiszemitizmus elleni küzdelemben és a feszültségek oldásában.

Másrészt viszont, a jobboldalon, a kormány és a Fidesz-szimpatizánsok táborában „van olyan a közeg", mely már a Nobel-díjas Kerész Imre augusztus 20-ai kitüntésekor is megosztott volt. E közeg számára „minimum" érthetetlen, miért van szükség Zoltai Gusztávra a Miniszterelnökségen, illetve a jobboldal táborában. Sorra íródnak az ügyben a kemény cikkek, a Heti Válasz online-on „Zoltai, Tasnádi és egyéb túlkapások" címmel közli véleményét Bódis András, aki Zoltai után a „mindig mosolygó" Kóka Jánost, a „rettenetes" Szekeres Imrét és az „elnyűhetetlen" Portik Tamást is javasolja kormánytanácsadónak felkérni, felemlegetve a Mazsihisz volt ügyvezető elnökének munkásőr múltját is.

A válasz viszont erre az, hogy Zoltai Gusztáv valóban kiválóan ismeri a zsidó szervezeteket, valódi segítség lehet a Miniszterelnökségen. Másrészt - fogalmazott az egyik jobboldali véleményvezér -, azok után „nehezen lehetne egy mondatban említeni" az antiszemituzmus vádját az Orbán-kormánnyal összefüggésben, hogy Lázár János miniszter mellett Grósz Andor is tanácsadó már.