Az ároktői banda 2008 és 2011 között vagy tucatnyi idős embert rabolt ki, közülük kettőt kegyetlenül meggyilkoltak. A hat vádlott négy évig volt előzetes letartóztatásban, s miután nem született bírósági ítélet, házi őrizetbe kerültek, ahonnan ketten a múlt héten megszöktek. A rendőrség Svájcban fogta el a szökevényeket.

Az üggyel kapcsolatban felvetődött, hogy az eljárás azért húzódott el, mert az igazságügyi szakértők nem tették a dolgukat, és nem készültek el időben a DNS-vizsgálatok.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara – mint köztestület – törvényben foglalt feladata az igazságügyi szakértők érdekeinek képviselete, valamint véleményalkotási joga van a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál és a szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában – hívja fel a figyelmet közleményében a Lovász Pál Zoltán elnök jegyezte közleményben a kamara.

Jelzik: a testület tagjai között találhatóak az állami intézetek, az orvostudományi egyetemek szakértői, valamint azok, akik tevékenységüket hivatásszerűen az igazságszolgáltatásnak dolgozva vagy civil foglalkozásuk mellett, de a magánszférában végzik.

Az utóbbi időben egy különös büntetőügy kapcsán – az ároktői esetről van szó (a Szerk.) – megfogalmazódni látszik, hogy az igazságügyi szakértők is felelősek az eljárás elhúzódása és egyre kínosabbá válása miatt – olvasható a közleményben.

Úgy látják, a tagok és a szakmai közvélemény részéről is jogosan merült fel az igény, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara is szólaljon fel, segítse tisztázni a problémákat, illetve ne hallgassa el az igazságügyi szakértés egyre súlyosabb gondjait, megelőzve a jelen helyzet ismételt kialakulását.

A mostani ügy kapcsán az alapvető probléma, hogy a genetikai szakvéleményt készítő állami intézmény a túlszabályozottság miatt túlterheltté vált – fogalmaznak –, és egyedül nem tudta a megnövekedett feladatokat ellátni, vagyis a hiba nem a szakértőben, hanem a szakértői szervezetben, annak szabályozottságában van. A túlterhelt intézmény mellett a kamara szerint léteznek még kihasználatlan vizsgálati kapacitások (orvosegyetemek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó laboratórium), amelyek bevonásával a helyzet megoldható lett volna.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményezési jogát a szakértői szervezet kialakítása, átalakítása során gyakorolni akarja, ezért ismételten felajánlja közreműködését ahhoz, hogy a probléma megoldást nyerjen – olvasható a közleményben.

Partnerek kívánnak tehát lenni abban, hogy olyan szakértői szervezet és szabályozás jöjjön létre, amely „az igazságszolgáltatást szakmailag színvonalas szakvéleményekkel, határidőre, pártatlanul és az állam számára gazdaságilag nem megterhelő módon szolgálja ki”.

A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet vezetője, Nagy Gábor most a Vasárnapi Híreknek elmondta: a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának határideje április 22-én lejárt ugyan, de három nappal később átadták a vizsgálati eredményeket. Szerinte tehát bizonyíték van, ítélet azóta mégsem született. Hozzátette: tényleg irracionális, ha egy szakvéleményre két évet kell várni, csakhogy nekik senki sem jelezte, hogy súlyos ügyről van szó, ami már bírói szakaszba került és kiemelt, soron kívüli vizsgálatot követel meg.

Az csak a bűnügyi filmekben fordulhat elő, hogy a vélelmezett tettestől származó biológiai anyagmaradványok DNS-vizsgálatát néhány perc alatt el lehet végezni, és ha a gyanúsított már szerepel a nyilvántartásban, akkor a számítógép a találatot is csalhatatlan pontossággal jelzi – jelentette ki a Népszabadság kérdésére korábban Nagy Gábor.

A szakértő azt is elmondta, hogy a géppark fejlesztése érdekében legalább negyedmilliárdos beruházásra lenne szükség.