A TASZ közleményében azt írta: az AB helyesen állapította meg, hogy az előzetes regisztráció bevezetése sérti a választójog alkotmányos elveit. Üdvözlik azt is, hogy a döntés alapján garantálni kell az országban élő hajléktalanok választójogát, valamint egyetértenek azzal, hogy az AB megsemmisítette a választási kampányban a szólás- és sajtószabadságot korlátozó szabályokat.

A szervezet azonban úgy látja, hogy az AB-határozat "önmagában nem teremti meg a demokratikus választások feltételeit". A legfőbb akadály az alaptörvény, amely nem tartalmazza a tisztességes választási rendszer alapelveit, és több rendelkezése sérti az általános és egyenlő választójogot.

Az alaptörvény például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól.

Úgy fogalmaztak, hogy a kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette "a fair választások esélyét (az OVB-tagok megválasztása, a választókerületek átszabása), a regisztráció csak egy elem volt a sok között".

A TASZ álláspontja szerint így az AB-döntés után is "jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei". A kormányzópárt politikusai ráadásul már korábban bejelentették, hogy az alaptörvény újabb módosításaival írják felül az AB döntéseit, a következő hónapokban ezért továbbra is sok múlik a köztársasági elnökön és az Alkotmánybíróságon.

Szerintük az államfő azzal tudja bizonyítani, hogy autonóm közjogi tisztségviselő, ha a jövőben nemcsak a miniszterelnök felhívására vagy jóváhagyásával kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, hanem saját elhatározásból, minden lényeges alkotmányossági probléma orvoslása érdekében.

Az AB feladata pedig az, hogy a demokratikus jogelvek és nemzetközi normák alapján vizsgálja felül és semmisítse meg az alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket és az ilyen tartalmú, jövőbeli alkotmánymódosításokat is.