Tarsoly Attilát, Körösszegapáti fideszes polgármesterét megdöbbentette, hogy az általa vezetett községben a napokban fölavatták Andrei Saguna román görög-keleti püspök szobrát. A Magyarországon ma már kevéssé ismert Andrei Saguna – aki Miskolcon született 1809-ben, s Nagyszebenben hunyt el 1873-ban – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején híresült el, mivel nem támogatta a magyarság szabadságharcát, sem az Erdéllyel tervezett uniót, majd magyarellenes harcra buzdította a román népet. A szobrot Körösszegapáti egyik olyan ingatlanán helyezték el, amely nem az önkormányzat, hanem a román ortodox egyház tulajdona.

A lapunknak eljuttatott nyilatkozatában Tarsoly Attila – aki 2006 óta vezeti a Hajdú-Bihar megyei kisközséget – elmondja: mintegy két hete kapott egy román nyelvű meghívót, amelyben a tervezett szoboravatóra invitálták. Mivel nem voltak ismeretei Andrei Sagunáról, utánanézett, hogy ki is volt ő valójában, ekkor derült ki számára, hogy az egykori nagyszebeni ortodox püspök erősen magyarellenes volt, s következetesen kiállt az Erdéllyel való uniót szorgalmazó, egyik 1848-as követelés ellen.

A polgármester hozzátette: az is tudomására jutott, hogy 2008-ban Gyulán akartak mellszobrot állítani a püspöknek, ám azt akkor – a tiltakozások következtében – sikerült megakadályozni. Ebből következtet arra, hogy ezért döntöttek a szobor Körösszegapátiban való elhelyezése mellett. Tarsoly Attila így fogalmazott: megdöbbent a szoboravatás hallatán, ezért távollétével tiltakozott a rendezvény ellen, ezzel kifejezve azt, hogy – mint mondta – "Körösszegapáti képviselő-testülete elhatárolódik az ilyen irányú törekvésektől, annál is inkább, mivel eddig a béke szigete volt Körösszegapáti a nemzetiségi politika terén". Hozzátette: "működik nálunk román kisebbségi önkormányzat, amellyel korrektül együttműködünk, a magyar nemzeti ünnepeken a magyar nemzeti és címeres zászlók mellett a román nemzeti zászlókat is kitűzzük községünkben".

Tarsoly Attila úgy tudja: a szoboravatáson jelen volt Románia budapesti nagykövete, a szegedi és a gyulai román konzul, illetve a magyarországi román ortodox püspök. Mint mondta, annak ellenére, hogy a helyszín, ahol a szobrot elhelyezték, a román ortodox egyház tulajdona, úgy véli, nem lett volna szabad egy ilyen erősen vitatott személynek szobrot állítani a faluban, ráadásul a szobor elhelyezéséről szerinte a helyi román kisebbségi vezetők sem értesültek korábban. Végül közölte: "teljesen értetlenül állok a történtek előtt".