A polgármester hozzátette: a felvetésre nem volt magyar válasz Szegeden.

A metropolita szobrának alapkõletételére az elmúlt hét vasárnapján került volna sor Gyulán, a román ortodox katedrálishoz tartozó területen, ám idõközben az ortodox püspökség és a román fõkonzulátus jelezte a polgármesternek, hogy elhalasztják az ünnepélyes aktust.

Az ortodox püspök szobrának felállítása ellen korábban egy gyulai önkormányzati képviselõ tiltakozott; nem szerencsés olyan történelmi személyiségnek szobrot állítani, aki tevékenysége során következetesen a magyar érdekek ellen cselekedett - mondta.

Perjés Klára információi szerint a román fél arra is hivatkozik, hogy az UNESCO szerint Andrei Saguna a XIX. század második felében egyházszervezõként és politikusként is kiemelkedõt alkotott, ráadásul idén ünneplik Romániában a püspök születésének 200. évfordulóját. 

A gyulai polgármester leszögezte: a szobor a püspökség területén állna, így a városnak semmilyen engedélyezési feladata nincs ezzel kapcsolatban. Mindazonáltal már tárgyalt a helyi román kisebbségi önkormányzattal és a városi önkormányzat képviselõivel is a kérdésrõl, ám a szobor létesítésével kapcsoltban megosztott a testület.

Perjés Klára emlékeztetett arra, hogy 1867-ben megtörtént a kiegyezés a magyarok és az osztrákok között, sõt ezután magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. Hozzátette: Gyula többnemzetiségû város, ahol mindig békében éltek egymással a nemzetiségek.

Számtalan vendég érkezik a városba Romániából, ezért a polgármester azt szeretné, hogy valamilyen megegyezésre jussanak a vitázó felek, hiszen fontos a város számára a külföldi turisták, közöttük a románok jelenléte is.