A "holokamuzó" beszéde révén elhíresült Ágoston Tibor debreceni jobbikos önkormányzati képviselő, a Homokkerti Református Egyházközség presbitere nem vett részt a csütörtöki debreceni közgyűlésen, holott annak ő lett volna az egyik főszereplője. A közgyűlés a távollétében határozatban nyilvánította ki, hogy elítéli a népirtással kapcsolatos, gyalázkodó megnyilvánulásokat.

Az ügy előzménye: Ágoston Tibor "holokamut" és "holokasztot" emlegetett holokauszt helyett egy nyilvános rendezvényen Debrecenben. A több százezer magyar áldozat halálával való viccelődés megbotránkozást okozott, Ágoston kijelentésétől elhatárolódott Kósa Lajos polgármester, Vad Zsigmond, a református egyház debreceni esperese, valamint több baloldali politikus, köztük Oláh Lajos, Molnár Csaba és Varga Zoltán. A rendőrség Ágoston ellen nyomozást indított a kijelentései miatt.

A debreceni közgyűlés ma Varga Zoltán DISZ-képviselő előterjesztését vitatta meg, amelyben többek között az olvasható, hogy "a magyar társadalom bizonyos körei látható módon mindent megtesznek azért, hogy a múltat elhazudva, a fasiszta szellemet újra kiengedjék a palackból. Ma már mindennapos a „zsidózás”, de akár a népirtásban részt vett politikusok rehabilitálásának igénye is, s megfogalmazása szerint sajnos Debrecen városa kétes hírnevet szerzett, amikor Ágoston Tibor nyíltan és meg nem engedhető módon engedett teret aljas eszméinek és vonta kétségbe, gyalázta meg több millió, köztük százezer magyar áldozat halálát és emlékét".

Mint fogalmazott, mindezek után Debrecen városának és közgyűlésének elemi kötelessége, hogy elhatárolódjon mindazon közéleti szereplőktől, országgyűlési és helyi képviselőktől, akik nyíltan közösségellenes magatartást, verbális vagy fizikális erőszakot, burkolt vagy nyílt közösség elleni uszítást, holokauszttagadást valósítanak meg.

A közgyűlés az előterjesztést Mazsu János fideszes képviselő azon kiegészítésével fogadta el, miszerint Debrecen közgyűlése az emberi méltóság és egyenjogúság nevében, az áldozatok emléke előtt fejet hajtva vita nélkül elhatárolódik minden olyan kijelentéstől és cselekedettől, amely kétségbe vonja a holokauszt tényét, annak kegyetlenségét, jelentőségét.

Kőszeghy Csanád Ábel jobbikos önkormányzati képviselő, a párt városi elnöke, parlamenti képviselőjelölt a hozzászólásában Vona Gábor pártelnököt idézve azt mondta: a Jobbik minden áldozat előtt fejet hajt, s mindenkit arra kér, hogy méltósággal emlékezzen a halottaira, s ne használja ezt a témát kampánycélokra.

Mivel Ágoston Tibor frakcióvezető a közgyűlésen nem vett részt, helyette a témában felszólaló Kőszeghy Csanád Ábelnek tettük föl az eredetileg Ágostonnak szánt kérdést, miszerint a debreceni Jobbik-frakció mikor kér elnézést az áldozatok emlékével viccelődő mondatok miatt. A beszélgetést szó szerint közöljük.

"Én miért kérnék elnézést?"

A Kőszeghy Csanád Ábellel készült interjúnk így zajlott le:

- Az érdekel, hogy a Jobbik-frakció mikor fog elnézést kérni Ágoston úr mondatai miatt?

- A Jobbik már elmondta a véleményét, ami erről szól.

- Nem azt kérdeztem, hogy mi a Jobbik véleménye.

- De én erre fogok válaszolni, szóval...

- Nem. Én azt kérdeztem, hogy mikor kérnek elnézést?

- Az a válaszom, hogy a Jobbik... Vona Gábor elnök úr már elmondta a véleményét az esetről, ez a Jobbik végleges álláspontja.

- Nem ezt kérdeztem.

- Ennyi volt, köszönöm szépen.

- Ön nem akar elnézést kérni az áldozatoktól?

- Én miért kérnék elnézést?

- A Jobbik-frakció nevében, uram. Nem akar?

- Még egyszer elmondom. A Jobbik elnöke elmondta, hogy minden áldozatot sajnálunk, a holokauszt áldozatait is.

- Nem ez a kérdésem. Ágoston úr vagy ön mikor fog elnézést kérni?

- Én miért kérnék elnézést?

- A frakció nevében, uram.

- A frakció nevében én miért kérnék elnézést?

- Ön melyik frakció tagja, uram?

- Elnézést, a Jobbik-frakció nevében, Ágoston Tibor nevében miért kérnék én elnézést?

- A Jobbik-frakció nevében kérdeztem, uram.

- Mi köze ennek a...? Szerintem ezt fejezzük be, jó?