Kósa Lajos, Debreceni fideszes polgármestere az önkormányzat február 27-i közgyűlésének napirendjére fölvette Varga Zoltán határozati javaslatát, amelyet a baloldali DISZ képviselője annak apropóján nyújtott be, hogy a jobbikos Ágoston Tibor egy nyilvános rendezvényen gyalázkodó viccelődéssel emlegette a holokausztot. Ennek azért van jelentősége, mert a polgármester a közgyűlési szabályok szerint megtehette volna, hogy az ellenzéki képviselő javaslatát a benyújtástól számított harmadik közgyűlésen tűzi napirendre.

Mint beszámoltunk róla, Ágoston Tibor jobbikos debreceni képviselő, a párt megyei alelnöke, a Homokkerti Református Egyházközség presbitere nyilvánosan "holokamut" és "holokasztot" emlegetett holokauszt helyett. A több százezer magyar áldozat halálával való viccelődés megbotránkozást okozott, Ágoston kijelentésétől elhatárolódott Kósa Lajos, a református egyház debreceni esperese, valamint több baloldali politikus, a rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben.

A debreceni közgyűlés február 27-én vitatja meg Varga Zoltán javaslatát, amelyben többek között az olvasható: a 20. század Magyarországának egyik legnagyobb tragédiája a holokauszt volt, több mint félmillió ártatlan magyar állampolgár esett áldozatául a munkaszolgálatnak, a német nácik és – megdöbbentő módon a kormányközeli Veritas Intézet által „csak” idegenrendészeti eljárásnak minősített - valójában a magyar cinkosaik által államilag megszervezett deportálásoknak, a magyar hatóságok brutalitásának, halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek.

Az előterjesztés szerint "magyar zsidókat – és nem zsidókat – gyilkoltak az ukrajnai hómezőkön, a budapesti utcákon, a vidéki gettókban, német lágerek szögesdrót kerítése mögött, a birkenaui gázkamrákban és az országutakon, s a magyar társadalom egyik legnagyobb tragédiája, míg a magyar állam egyik legnagyobb bűne ez, hiszen több százezer magyar polgárt küldött az akkori hatalom a biztos halálba. Aki ezt a tényt tagadja, az maga sem különb, mint azok a fasiszta gazemberek, akik ebben a népirtásban tevőlegesen is részt vettek".

Varga Zoltán véleménye szerint "a magyar társadalom bizonyos körei látható módon mindent megtesznek azért, hogy a múltat elhazudva, a fasiszta szellemet újra kiengedjék a palackból". Ma már mindennapos a „zsidózás” de akár a népirtásban részt vett politikusok rehabilitálásának igénye is, s megfogalmazása szerint sajnos Debrecen városa kétes hírnevet szerzett, mikor Ágoston Tibor nyíltan és meg nem engedhető módon engedett teret aljas eszméinek és vonta kétségbe, gyalázta meg több millió, köztük százezer magyar áldozat halálát és emlékét". Mint fogalmaz, mindezek után Debrecen városának és közgyűlésének elemi kötelessége, hogy elhatárolódjon mindazon közéleti szereplőktől, országgyűlési és helyi képviselőktől, akik nyíltan közösségellenes magatartást, verbális vagy fizikális erőszakot, burkolt vagy nyílt közösség elleni uszítást, holokauszttagadást valósítanak meg.

A határozati javaslat szövege így hangzik: az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdése alapján a közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy elhatárolódik minden olyan eszmétől és minden ezen eszmét hirdető politikustól, közéleti szereplőtől, akik revizionálni kívánják a vészkorszakhoz vezető politikát, a népirtást, a zsidóüldözést, akik tagadják a holokausztot akik burkoltan vagy nyíltan uszítanak bármely felekezeti, faji, valamint társadalmi közösség ellen.

A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.