Betett a rezsicsökkentés a szippantósoknak is, legalábbis erre utal, hogy a kormány rendelettervezetet tett közzé a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról. Vagyis közérthetőbben fogalmazva: az a kérdés, ki ürítse ki a pöcegödröt, ha a mesterségesen leszorított árak miatt üzleti alapon erre már nem akad vállalkozó.

Ebben az esetben a katasztrófavédelemnek kell majd intézkednie, tehát – elsősorban az önként jelentkező cégek közül – ki kell jelölnie a közérdekű szolgáltatót. Ha ilyen nincs, elrendelhetik azt is, hogy a megfelelő eszközt, tehát a szippantó kocsit annak tulajdonosa – lehetőség szerint feltankolva – bocsássa rendelkezésre. Igaz, ezért utóbb kártalanítást kell fizetni.

De még ennél is továbbmehetnek: a szállítóeszköz üzemeltetéséhez kezelőt is kell biztosítani. Ennek hiányában a kezelőt ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelésével kötelezhetik a feladat ellátására, illetve közfoglalkoztatottakat is igénybe vehetnek. Más kérdés, hogy ők értenek-e hozzá, mert szippantó kocsit vezetni C kategóriás jogosítvány nélkül biztosan nem lehet.

Amúgy meg az egész történet éppen a rezsicsökkentés eredeti célját vonja kétségbe. A rendkívüli ellátás esetén ugyanis figyelembe kell venni a szolgáltatás igénybevétele miatt fizetendő kártalanítás összegét, a begyűjtés, a szállítás és a szennyvízkezelés költségét, a fogyóeszközök árát, valamint az önkormányzatoknál a számlázással és a díjak beszedésével kapcsolatos kiadásokat.

Ha ez igaz, a szolgáltatás piaci alapon is biztosítható lenne. De most jön a csavar: a rendelettervezet szerint „az ideiglenes begyűjtési ellátás díjából nem fedezhető" többletköltségeket a központi költségvetés állja. Tehát a kormány gyakorlatilag tudomásul veszi, hogy a megszabott árakon nem lehet pöcegödröt tisztítani, ezért kiegészítő támogatást nyújt.

A rezsicsökkentés amúgy általában is erről szól: olcsóbb az áram, olcsóbb a gáz, meg csökkent a szemétszállítási díj, s kevesebbet kell fizetni a kéményseprésért is, miközben számos – a hivatalos retorika szerint elsősorban a multikat terhelő, de végső soron a fogyasztók által megfizetett – különadók kivetésével beszedik azt a pénzt, amit állítólag a zsebünkben hagytak. Vagy még annál is többet, de ezt ki tudja átlátni?

Ami viszont tény: a rezsicsökkentéssel sikerült bedönteni a kommunális hulladék begyűjtésére szakosodott cégek sorát is. A katasztrófavédelemnek kellett ugyanis számos településen hatalmi szóval kijelölnie azokat a vállalkozásokat, amelyek elviszik a szemetet, mert a mesterségesen nyomott árakon a piaci szereplőknek ez már nem éri meg. A lakossági díjak és a tényleges költséget közötti különbséget amúgy itt is az állam fedezi.

Ugyanez a helyzet a kéménysepréssel is. Csökkentették a díjakat, amire cégek sora úgy reagált, hogy beszüntette a szolgáltatást. De jött a katasztrófavédelem, és kijelölte a közérdekű szolgáltatókat, amelyek szintén kapnak állami támogatást. Hogy ennek így mi az értelme? Vélhetően semmi, de a rezsicsökkentés kommunikációs trükknek hibátlan.