A Debreceni Ítélőtábla ma úgy döntött, hogy az országszerte elhíresült „lepkeperben” felfüggeszti a Gabnai Ernő ellen folyó, másfél milliárdos összegű kártérítési eljárást, s az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyészség Gabnait hatezer darab keleti lápi bagolylepke elpusztításával perli.

 

A mai végzésről Fórizs Ildikó szóvivő azt mondta: az ítélőtábla az Alkotmánybíróságnál az „ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályairól” szóló rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítását, a megsemmisítését, az ügyben való alkalmazásának kizárását kezdeményezte.

Ennek az a magyarázata, hogy ha az ügyészség (mint felperes) ebben az ügyben pervesztes lesz, akkor a per több mint 12 milliós költségét a bíróságnak kell állnia. Mivel a bíróság ezt nem tartja helyesnek, az alkotmánybíráktól kér segítséget, hogy ne kelljen fizetnie az ügyészség helyett. 

 

Mint korábban beszámoltunk róla: Magyarországon eddig példátlan, másfél milliárd forintos kártérítést kellene fizetnie a Hajdú-Bihar megyei Kokadon élő Gabnai Ernőnek, amiért a saját földjén, az erdészeti hatóság engedélyével, s a Hortobágyi Nemzeti Parknak is bejelentve rekettyefűzfákat, kökénybokrokat, galagonyát, s egyéb „susnyást” vágott ki három évvel ezelőtt.  A kereset szerint ezzel hatezer keleti lápi bagolylepke élőhelyét tette tönkre, ami miatt egyedenként 250 ezer forint kártérítés megfizetését követelte tőle polgári peres eljárásban a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség.

 

„Nem kell fizetnie, nem történt károkozás, s az sem állapítható meg, hogy Gabnai Ernő jogellenesen járt volna el” – ezt mondta ki a múlt ősszel megszületett, első fokú ítéletével a Debreceni Törvényszék, amely kötelezte a főügyészséget a több mint 12 millió forintos perköltség megfizetésére. 

 

Az ügy fellebbezés folytán került a Debreceni Ítélőtáblára, ahol a mai tárgyalást már-már szürreális elemek is tarkították, ugyanis a felperesi keresetben nem létező állatfaj károsításával is megvádolták Gabnait. Számon kérték rajta az úgynevezett „békaponty” egyedeinek elpusztítását is.

 

Békaponty nevű állat azonban nem létezik. Elképzelhető, hogy gépelési hiba történt, és a keresetben valójában egy lágyszárú növényfajra, a békakontyra gondoltak. Gabnai Ernő védője, Zeke László ezen annyira megdöbbent, hogy kisfilmet készített a „békapontyról”.

 

Mivel nem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt a Debreceni Ítélőtábla kéréséről, egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy Gabnai Ernő pere mikor folytatódhat.