„Nem kell fizetnie, nem történt károkozás, s az sem állapítható meg, hogy Gabnai Ernő jogellenesen járt volna el" – ezt mondta az egyéves tárgyalássorozat végén, kedden megszületett, első fokú ítéletével a Debreceni Törvényszék, s egyben kötelezték a vádiratot benyújtó főügyészséget a 12 millió forintos perköltség megfizetésére.
Az eljáró bíróság szerint a három legfontosabb kérdésre
a legtekintélyesebb lepkeügyi szakértők sem tudtak válaszolni.
Vagyis: élőhelye volt-e egyáltalán a keleti lápi bagolylepkének az érintett Kék-Kálló völgye, mi a tápnövénye ennek a fajnak, s hol telel egyáltalán? A téma legelismertebb szakértője, dr. Baranyi Tamás is úgy válaszolt e kérdésekre, hogy a jelenlegi tudásunk alapján nem adható konkrét válasz ezekre. Egy másik szakértő érdekes fotóval kívánta bizonyítani, hogy a lepke a rekettyefűz kérgével táplálkozik. Egy lepkékről szóló szakkönyvéből másolták ki a képet, amelynek szerzője később vallomásában elmondta: a fotó évtizedekkel korábban, mesterséges körülmények között, egy hajdúsámsoni lakásban készült, s a lepke csak azért ette ennek a fának a kérgét, mert nem kapott más táplálékot.
Az érintett patakvölgyben a fakivágások után nem találtak egyetlen lepke-, vagy hernyótetemet sem, s más védett faj sem pusztult el. Zeke László, Gabnai Ernő ügyvédje a korábbi tárgyalásokon hangsúlyozta: éppenséggel természetmegóvás történt, a terület természetes jellegének visszaállítása ugyanis csak cserjeirtással, szárzúzással, illetve fakivágással történhetett. A tervezett beavatkozásokról 2012 őszén a föld tulajdonosa tájékoztatta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékes természetvédelmi őrét, akivel bejárták a területet, s akivel megbeszélték a teendőket. A természetvédelmi őr később a bíróságon azt mondta: életében összesen tíz-tizenöt alkalommal látott keleti lápi bagolylepkét, hernyót pedig egyetlen egyet, azt is Újlétán. Vagyis messze a szóban forgó helytől.
– Megkönnyebbültem
– mondta sóhajtva a tárgyalóteremből kilépve Gabnai Ernő. Elmondta: a kilencvenes évek végén vásárolta a harminc hektáros területet, ahol – lévén erdész – fatelepítést tervezett. A nemzeti park azonban erre nem adott engedélyt. A család később állattartásra vállalkozott volna, így az elburjánzott növényeket ki akarták irtani. Ehhez minden engedélyt beszereztek, s 2012-ben meg is történt a terület tisztítása. Egy évvel később villámcsapásként jött az értesítés, hogy másfél milliárd forintra perlik, hatezer darab keleti lápi bagolylepke elpusztítása miatt. Gabnai Ernő a tegnapi, számára kedvező ítélet birtokában sem elégedett maradéktalanul. A nemzeti park csak a harminc hektáros legelő töredékén, négy hektáron engedélyezi az állattartást, erdőtelepítésről pedig hallani sem akarnak. Legalább öt alkalommal felajánlotta, hogy vegyék meg a földet, vagy adjanak helyette másikat, de süket fülekre talált.
