Hamarosan dönt a Kúria arról, hogy nyilvánosak-e a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok működésével kapcsolatos adatok – tudatta közleményében a legfőbb bírói fórum. Csabai Károly – aki most a Világgazdaság újságírója – első fokon pert veszített, amikor az alapítványok által kiírt pályázatok adatainak kiadását kérte, mert a bíróság magáévá tette azt az álláspontot, amely szerint azok a szervezetek az MNB-től függetlenül létező jogalanyok, és így a részükre nyújtott támogatás „elveszítette közpénz jellegét". Az újságíró keresetét emiatt elutasították.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly decemberben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alpereseket a kért adatok kiadására kötelezte – a pályázatot nyert természetes személyek nevének kivételével, mert az személyes adat, és az érintettek annak közléséhez nem járultak hozzá. A jogerős ítélet szerint az MNB által juttatott vagyon közpénz volt és az is maradt, az alapítványok pedig közfeladatot látnak el, és – amint az indoklásban fogalmaztak – a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető fontosságú.

A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a verdikt hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. A jogi érvelés változatlan: az alapítványok nem közpénzt költenek és nem látnak el közfeladatot. Ugyanakkor indítványozták az ítélet végrehajtásának felfüggesztését is, mert ha a kért információt kiszolgáltatják, az eredeti állapot nem állítható helyre.

Az ügy azért is érdekes, mert Áder János köztársasági elnök március elején az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy látta, hogy az MNB-törvény kapcsán elfogadott módosító rendelkezések nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel. E javaslat elzárná ugyanis a nyilvánosság elől az alapítványok működésével kapcsolatos szinte összes adatot, és ezt a rendelkezést a folyamatban levő perekben is alkalmazni kellene. Áder álláspontja viszont az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek esetében közérdekű adatot visszatartani kizárólag a szükséges, „kényszerítően indokolt" mértékig, a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosan lehet..

Az Alkotmánybíróságnak az előzetes normakontrollt harminc napon belül el kell végeznie, így a testület legkésőbb április elején határozatot hirdet. A Kúria viszont az MNB felülvizsgálati kérelme ügyében március 30-án tárgyalást tart és várhatóan érdemi döntést hoz. Tehát valószínűleg megelőzik az alkotmánybírákat. Így furcsa helyzet alakulhat ki, ha a két fórum esetleg egymással ellentétes következtetésekre jut.