Nem jár le augusztus 25-én az a határidő, melyet az Alkotmánybíróság (AB) szabott meg a 98 százalékos különadó visszatérítésére – erről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatta a Népszabadságot.

A februári alkotmánybírósági döntés mondta ki a különadó alkotmányellenességét, és 180 napos határidőt biztosított az adó visszaigénylésére. Tegnap számoltunk be róla, hogy az AB-döntés és a kormányzati nyilatkozatok ellenére is csak hosszas jogi procedúrával, esetleg adóhatósági vagyonosodási vizsgálattal jár a pénz visszaigénylése. Munkatársunk ezért tett fel kérdéseket a kormányszóvivőnek, aki helyett a nemzetgazdasági tárca adott válaszokat.

A rövid válaszból nem derült ki: mire alapozzák a minisztériumban, hogy „nem jár le a határidő” az adó-visszaigénylésre augusztus 25-ével. Viszont tájékoztatásuk alapján a helyzet rendezése érdekében a kormány szándéka szerint a visszajáró adó kifizetésének a módjáról törvény születik. Munkatársunk kérdésére, miszerint mindenkinek egyénenként kell-e kezdeményeznie az adó-visszatérítéseket, azt a választ kaptuk, hogy a készülő jogszabály rendelkezik erről is.

A NAV úgy véli, hogy rá nem vonatkozik az AB döntése Reviczky Zsolt / Népszabadság

A NAV, a nemzeti adóhatóság az új, a 98 százalékos adó-visszatérítést rendező törvény megalkotásáig nem fog érdemi döntést hozni – tájékoztatta a lapunkat az NGM. Mint arról beszámoltunk, Kurucz Éva kormányszóvivő és az NGM júliusban egyértelműen állította, hogy a jogtalanul beszedett pénz visszajár, ráadásul automatikusan. Az adót és járulékokat csak az általános szabályok szerint kell megfizetni, ez szja-t és járulékokat jelent. Ehhez képest az adóhatóság a maga állásfoglalásában úgy értelmezi a különadót érintő bírósági és alkotmánybírósági döntéseket, hogy azok rá nem vonatkoznak.

A rosszul megszövegezett különadótörvény, illetve az AB határozata nem, vagy csak vitathatóan teszi lehetővé, hogy az adott jövedelem után különadót ne, ám egyéb adót és járulékot kelljen fizetni. A különadótörvényt nagyon furmányosra akarták csinálni, aminek az lett a következménye, hogy a jelentős végkielégítést kapott közszolgák vagy 98 százalék adót fizetnek, vagy semmit – a különadó-köteles jövedelemrész ugyanis nem tartozik az szja-törvény hatálya alá, így arra adó nem állapítható meg. Ezt úgy lehetne rendezni, hogy az adót, ahogy van, eltörlik visszamenőlegesen, ám az AB ezt nem tehette meg, csak a mértékét csökkenthette nullára.

A logika azt diktálná, hogy a különadót az Országgyűlés radírozza ki minden jogszabályból, ám ez esetben is csak akkor lehetne szja-t fizettetni, ha utólag vonnák az szja hatálya alá a jövedelmet, ami viszont visszamenőleges adóztatás volna.