Úgy tűnik, jobban járnak azok, akik az emberi jogi bírósághoz fordultak, mert a strasbourgi fórum már tavaly májusban csaknem ötmillió forint kártérítést ítélt meg egy volt közszolgának.
Soós Andrea Klára a kormányszó vivő bejelentése után kísérletet tett arra, hogy kiderítse, a kabinet döntése nyomán született-e valamilyen jogszabály, amely valóban rendezi ezt a kérdést, de ilyennek nyomát sem találta. Közérdekű adatkérés keretében próbálja tisztázni a helyzetet, de még nem kapott választ. Informális úton csupán arról értesült, hogy várhatóan szeptemberben a kormányzati szándék jogszabály formájában is megjelenhet.
Augusztus 25-én azonban lejár az adó visszaigénylésére biztosított 180 napos határidő, amelyet az AB-határozat kihirdetésének napjától kell számolni. Aki addig nem lép, nagy valószínűséggel elbúcsúzhat a pénzétől.
Soós Andrea Klára mindenkinek azt javasolja, tegye meg a szükséges jogi lépéseket. Szerinte a kormányzati nyilatkozatokból is az következik, hogy a jogtalanul levont adó visszatérítését kezdeményezni kell.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) viszont másként gondolja. Az ügyvéd már júniusban is kapott olyan levelet az adóhatóságtól, amelyben azt hangoztatták, hogy visszaigénylésre csak önellenőrzés keretében van lehetőség. Jelezték, hogy a „korrigált bevallás az önellenőrzés benyújtását követően vizsgálat alá vonható”. Ez szerinte alig titkolt fenyegetés.
Az ügyvéd úgy tudja, eddig talán egyetlen esetben fizettek, miközben van olyan ügyfele, aki ellen még vagyonosodási vizsgálatot is indítottak. A NAV újabb belső körlevele szerint – amely a birtokában van – ezt kötelező is elrendelni.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyébként az ellenőrzés kapcsán azt mondta: nem feltétlenül indokolt, hogy a hivatal minden visszaigénylő esetében vizsgálja majd a korábbi adóbefizetéseket, de meg tudná érteni, ha így járna el.
Ezt a meglehetősen zavaros jogi helyzetet érintett félként még egykori adóhatósági tisztviselők és volt közigazgatási bírák sem tudják értelmezni – állítja Soós Andrea Klára. Biztos megoldást maga sem tud javasolni, de ha valakinek nincs nélkülözhető pénze, jobban jár, ha az adó visszatérítését kezdeményezi.
Ebben az esetben az adóhatóság valószínűleg nem hoz határozatot, hanem önellenőrzésre szólít fel. Ezzel kizárják a rendes jogorvoslat lehetőségét – nincs megtámadható döntés –, viszont lehetőség nyílik arra, hogy a panaszos a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljon.
Aki vállalja az önellenőrzés kockázatát, azt – miután a bevallást a tisztázatlan jogi környezet miatt sem nehéz elrontani – jó eséllyel meg fogják büntetni, és a bírságot be kell fizetnie. Ekkor azonban hazai bírósághoz lehet fordulni, ahol a NAV csaknem bizonyosan veszít, hiszen a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság már idén áprilisban hozott olyan ítéletet, amelyben hatályon kívül helyezte a különadót kiszabó döntést. Igaz, a peres fél ekkor esetleg csak hosszú idő után jut hozzá a bírság és a jogtalanul levont adó összegéhez. Ha valaki esetleg így is veszítene, még tovább mehet Strasbourgba.
