Swoboda rámutatott, hogy több olyan vezető európai politikus is van (például Barosso bizottsági elnök, Neelie Kroes, vagy Vivien Reding biztosok), akik a konzervatív pártcsaládok képviselői, mégis differenciáltan látják Magyarország helyzetét. A szocialista politikus elmondta, hogy levelet írt Barosso bizottsági elnöknek, amelyben pontos tájékoztatást kért arról: milyen bírálattal élnek az országgal szemben és mit várnak el a magyar kormánytól. „Egy intenzív és mélyreható párbeszédre van szükség az európai intézmények és a magyar fél között (…) Nincs összeesküvés, nincs államcsíny, nem szövetkeznek Magyarország ellen, de ragaszkodunk a törvények és jog érvényesüléséhez” - fogalmazott az európai képviselő, majd később kérdésre válaszolva hozzátette: Orbán Viktor nem olyan fontos személy Európában, hogy összeesküdjenek vele szemben. 

Swoboda kiemelte még, hogy a magyar szocialistákkal való tárgyalása során beszéltek a szélsőségekkel szembeni fellépés szükségességéről, illetve a Merkel-Sarkozy-féle gazdaságpolitikával szembeni alternatíva felmutatásáról.

Hannes Swoboda elmondta: meglehetősen furcsa, hogy míg a költségvetési hiányszámok be nem tartása miatt eljárást lehet indítani a tagországok ellen, addig abban az esetben, ha a fiatal munkanélküliek számra drasztikusan magas, akkor csak „tanácsokat” adhat az európai bizottság. Swoboda rámutatott: Ausztriában a fiatal korosztály 8 százaléka munkanélküli, míg Magyarországon ugyanez az adat 27 százalékos. Vagyis, szerinte, lehet változtatni, ha a megfelelő lehetőségekkel élnek a kormányok.

A fiatalok munkanélküliségének csökkentése a szélsőségekkel szembeni fellépés kapcsán is fontos feladat, hiszen a szélsőjobboldali szervezetek ebből a körből gyűjtenek támogatókat – tette hozzá. Swoboda szerint a növekedést kell serkenteni és a forrásokat a reálgazdaságba pumpálni. Ennek egyik módja lehet, ha a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót elfogadják és a spekulációk helyett a reálgazdaságba csoportosíthatóak a források. „Arról tárgyaltunk, miként lehet megerősíteni az európai és a magyar szociáldemokrácia kapcsolatait. Ennek az együttműködésnek három célja van: a munkanélküliség elleni harc, a demokrácia megvédése és a szélsőségek elleni fellépés” - fogalmazott. 

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője arról beszélt, hogy a magyar szocialisták támogatják a fiskális paktumot, de a költségvetési egyensúly mellett szerintük a fenntartható fejlődésre és a szociális kohézió kérdéseire is fókuszálni kell. Hozzátette, az MSZP már letett egy javaslatot a magyar parlament elé a pénzügyi tranzakciós adóról, de a Fidesz azt akkor lesöpörte.

Mesterházy is kiemelte, hogy nincs összeesküvés Magyarország ellen, különösen nem baloldali összeesküvés. Az MSZP elnöke rámutatott ugyanakkor, hogy vissza kell szerezni az ország hitelességét. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a Fidesz frakcióülésén állítólag azt mondta: a centrális erőtér már működik, ami szerinte egy beismerése annak, hogy a magyar demokratikus intézményrendszer bajban van. „Demokráciában nincs centrális erőtér” - tette hozzá.

Mesterházy a sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy sem az európai szocialisták, sem az MSZP nem támogat olyan döntést, ami a magyar emberek érdekeit sértik. Ilyen szerinte például az uniós források megvonása az országtól. Azt hozzátette, hogy bár az MSZP-seknek ilyen eszükbe sem jutna, Orbán korábban maga tett arra javaslatot az Unióban, hogy az EU fontolja meg a magyar pénzek leállítását. Mesterházy elmondta: Magyarország önként csatlakozott az Unióhoz, és ezzel elfogadtuk azt, hogy az uniós joganyagot és értékeit is tiszteletben tartjuk. „Az, amit most az EU számon kér, ennek a vállalásnak a teljesítése. Ez is a magyarok érdekeit szolgálja” - tette hozzá. 

Arra a kérdésre, hogy az MSZP mivel készül a jövő hétfőn kezdődő parlamenti szezonra, a frakcióvezető azt válaszolta: lesznek szocialista javaslatok a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi egyenlőség témakörében. Ismét meghívták Fellegi Tamás tárcanélküli minisztert, hogy az IMF-tárgyalásokról kérjenek tájékoztatást, de a kormánytag egyelőre elhárította a megkeresést. Mesterházy szerint érthetetlen ez az időhúzás, hiszen nemzeti érdek, hogy az IMF-tárgyalás sikeres legyen. A Lázár János által korábban felvetett ötpárti egyeztetésről szólva megismételte: a tárgyalás akkor lehetne komolynak tekinthető, ha a választójogi törvényről és nemcsak az eljárási szabályokról lehetne vitázni és ha napirendre vennék a médiatörvény mellett a munkatörvénykönyvének megváltoztatását is. 

Mesterházy a sajtótájékoztató végén heves szóváltásba keveredett a HírTV riporterével, aki Hannes Swobodától többek között azt szerette volna megtudni, hogy amikor a Gyurcsány-kormány meghamisította a költségvetési adatokat, akkor miért nem tartották fontosnak a jogok érvényesülését. Mesterházy felhívta az újságíró figyelmét arra, hogy bírósági ítélet született már ebben az ügyben és arra kérte a HírTV munkatársát, hogy ismételje meg a mikrofonba az állítással terhelt kérdését, mert szeretnének majd jogi lépéseket tenni ellene. A vita végül azzal zárult, hogy az MSZP első embere azt mondta: „Joga van kérdezni. Önnek mindenhez joga van, ebben a székházban legalábbis”.