Sikerrel verték le az anti-orbánista puccsot
A miniszterelnök az éjszakába nyúló frakcióülésen, hasonlóan az országértékeléshez, arról beszélt, hogy az alkotmányos rendelkezésekkel és a sarkalatos törvényekkel megalkották a konszolidációs kereteket, a rendszereket viszont be kell lakni, "be kell üzemelni", ez most következik. A kiszivárgott hírek szerint utalt arra, hogy az átalakítások során a konfliktusokkal is számolnak, és a kormány kalkulált a népszerűségvesztéssel is. Úgy tudjuk, Orbán Viktor ismét erőteljesen nyilvánvalóvá tette: kormánydöntéssel képviselőnek szembe menetelni "nem helyes".
A résztvevők elmondása szerint Orbán Viktor – ahogyan egy évvel ezelőtt Siófokon, illetve ősszel Hajdúszoboszlón – ezúttal is beszélt arról, hogy nincs ellenzék, a centrális erőtér viszont már működik. Azaz, amit elterveztek, az már létező valóság, és ezt a rendszert az esetleges recesszió sem veszélyezteti. A kormány viszont nem recesszióval, hanem – ha minimálisan is – gazdasági növekedéssel számol, 2012 az elrugaszkodás éve lesz.
Sikerült leverni a puccsot
Egerben a miniszterelnök valóban beszélt arról, hogy bizonyos körök megpróbálták a szabadságharcos másfél év alatt elmozdítani – erősítették meg a Nolnak a Hvg.hu által közölteket.
A "három lábon álló puccskísérletről Orbán Viktor zárt körben azt mondta: szerinte például a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség személyével szemben, emiatt befolyása meggyengült. Konkrét példaként az Országos Bírói Hivatal vezetőjének személyét, a kiválasztás körüli híreket említette. Ez volt az oka annak, hogy Handó Tünde megválasztása után "vakondokat" kerestek... "El kell dönteni, hogy ki melyik párt tagja, melyik oldalon áll" – mondta a miniszterelnök. A harmadik "lábról" annyit mondott, hogy az előző kormányokhoz kötődő külügyesek használhatták fel nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy gyengítsék személyét.
IMF-tárgyalások: nem hangzottak el részletek
A képviselők munkatársunknak azt mondták, az IMF-tárgyalásokról, arról, hogy a kormány milyen mandátummal hatalmazta fel a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter vezette delegációt, Orbán Viktor szerdán este nem beszélt a kormánypárti frakciók előtt. A részleteket valószínűleg ma ismerteti Fellegi Tamás a képviselőkkel.
Az egyik résztvevő kérdésünkre azt mondta, a miniszterelnök Egerben a helyzetértékelése során azt sem erősítette meg, nem is említette, hogy az IMF-hitel nagyságrendje azonos lehet a Gyurcsány-kormány által felvett hitellel, azaz 17-20 milliárdos lehet. (Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár erről nyilatkozott a múlt héten.)
BKV- és Malév-ügy igen, Schmitt-ügy nem
Késő este szóba került a BKV és a Malév ügye is; a miniszterelnök állítólag "sorsszerűnek" nevezte a Malév sorsát, forrásaink szerint azt mondta, ez borítékolható volt, különösen miután az európai uniós szabályok "eltiltották" a kormányt attól, hogy finanszírozza a légitársaságot. Orbán Viktor állítólag azt mondta, hogy szerinte a XXI. század nemzetgazdaságához hozzátartozik egy nemzeti légitársaság, "de nem mindenáron". És miután Európában nem vagyunk egyedül ezzel a problémával, „nem tolonganak a befektetők sem”.
Tarlós István nem volt ott Egerben a frakcióülésen, viszont a képviselők felvetették, hogy a BKV is a Malév sorsára juthat. Információink szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy ez nem így lesz, és egyértelművé tette, hogy az állam nem finanszírozza a közlekedési vállalatot a végtelenségig. Budapestnek is biztosítania kell a szükséges források egy részét. "A főpolgármesternek pedig a kerületi polgármesterekkel le kell ülnie, és megegyeznie".
A zárt ülésen résztvevő képviselők a miniszterelnöknek a főpolgármesterről elmondott szavait munkatársunknak úgy interpretálták: Orbán Viktor véleménye szerint Tarlós István Demszky Gábor politikáját folytatja, abban az értelemben legalábbis, hogy a kormánnyal szemben fogalmazza meg pénzügyi igényeit. Egyik forrásunk azt érezte a miniszterelnök által megfogalmazottak kapcsán, hogy Orbán Viktor "levette a kezét" a főpolgármesterről, mert Tarlós rendre és túlságosan is konfrontálódott már a nyilvánosság előtt kormánya több miniszterével és meghatározó fideszes politikusokkal egyaránt. A lapunknak név nélkül nyilatkozó képviselők egybehangzó véleménye szerint azonban ennek ellenére nem lesz ciklus közben csere a Városháza élén, azaz Tarlós István nyilván kitölti mandátumát. (Tarlós István reagálása itt olvasható >>>)
Szintén név nélkül nyilatkozó képviselők szerint éjfél előtt a Schmitt-ügy nem került szóba.
"Egyetlen jogász sem kell!"
A zárt frakcióülésen Pósán László, a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke fogalmazta meg azt, hogy nem volt helyes mindössze száz jogászhallgató számára biztosítani az államilag finanszírozott (azaz ingyenes) egyetemi képzést. "Nem volt helyes!" – reagált Orbán Viktor, aki a válaszát úgy folytatta, egyetlen ilyen helyet sem kellett volna biztosítani. A miniszterelnök az agrár- illetve a mérnökképzést preferálja – derült ki a képviselők számára.
A miniszterelnök a polgármestereket sem biztatta semmi jóval, legalábbis a devizahitel-adósság terén nem; a frakcióülésen megismételte, amit már tavaly december elején elmondott egy sajtótájékoztatón, azaz hogy a bankszektort nem lehet a végtelenségig terhelni, mert veszteséges pénzintézetekkel nem lehet biztosítani gazdasági növekedést sem. Azaz: az állam nem kezd tárgyalásokat a bankokkal az önkormányzati devizahiteleken keletkezett veszteség felének átvállalásáról. Ez némi csalódást okozott, mert a polgármesterek jó része bízott az állami beavatkozásban és – az ülés egyik résztvevője szerint – az állami pénzesőben.
