A választók jelentős részének rossz véleménye van mindarról, amit 2006 és 2010 között csináltunk. Mi tagadás, a baloldal döntő hányada is bizonytalan ennek az időszaknak a megítélésében - kezdi beismeréssel legújabb blogbejegyzését Gyurcsány Ferenc. Most, amikor vita van az MSZP jövőjéről, sokan nosztalgiával fordulnak a 2006 előtti korszakhoz, és ki nem mondott megértéssel figyelik a Fidesz mostani „népbarátnak” hitt intézkedéseit. Hiszen nem tisztességes politika a közüzemi díjak (átmeneti) befagyasztása? Nem szolgálja az ország érdekét a multikra kivetett extraadók sokasága? Vajon nem a kisembereket szolgálja a magán nyugdíjak elleni támadás és az állami gondoskodás megerősítése?

A hagyományos baloldal szívéhez közel állhatnak ezek az intézkedések. De muszáj azt mondanom, hogy a látszat csal - írja a volt miniszterelnök.

2006 után Magyarországnak felelős kormányai voltak. Felismertük – nem is tehettünk mást -, hogy nincs olyan cél, ami felmentést adhatna a felelős költségvetési politika követelménye alól. Ezért, iszonyatos politikai áldozatot hozva, nem kis személyes erőfeszítést is téve 2008 végére egyensúly közeli állapotot teremtettünk. Az év végén újra 3,8 százalékos volt a hiány. Ezt a szintet őriztük meg a 2008 őszén ránk tört világgazdasági válság közepette, 2009 tavaszáig az én vezetésemmel, azt követően pedig Bajnai Gordon irányításával. Jó munkát végeztünk, függetlenül attól, hogy a választók jelentős része mind a mai napig nem így gondolja. Hazánkat szolgáltuk, hazánk érdekét követtük.

A Fidesz most szakított ezzel az úttal. Költségvetési és alkotmányos trükkök százaival hátat fordít a felelős költségvetési politikának, pénzbehajtásra szakosodva próbálja meg elkerülni a szembenézést a feszítő szerkezeti gondokról. Úgy akarja egyensúlyban tartani a költségvetést, hogy egyszeri bevételekből finanszíroz egy torz szerkezetű államháztartást. Itthon erőfölényükkel visszaélve eddig megtehették, hogy reformok helyett, hogy költség oldali kiigazítás helyett lenyúlják a vállalatok hasznának egy részét és a magánnyugdíj célú megtakarításokat. De a külföld nem kér ebből. A külföld nem veszi be Orbán Viktor gazdaságpolitikai maszlagját. Brüsszel a fejét csóválja, a hitelminősítők figyelmeztetnek, az ország hitelezői szabadulnak a magyar papíroktól. Ennek következménye, hogy a forint szabadesésben volt tegnap. Ha valamennyit vissza is erősödik, a tavaszi kormányváltás óta alapvetően akkor is a gyengülés, a kiszámíthatatlanság a jellemző. Pedig a világválság mélye még  nekünk jutott. Ezt az válságot az Orbán-kormány maga teremtette, és a végét sem látjuk.

Matolcsy Brüsszelt támadó kirohanása pedig a magyar pozíció, a magyar érdek teljes félreértése. Olaj a tűzre. Mit gondol a miniszter? Azt hiszi, hogy az európai tisztségviselők ettől megértőbbek lesznek? Aligha. Brüsszellel való együttműködés nélkül halálra vagyunk ítélve. Matolcsy súlyos károkat okoz az országnak, valamenniyünknek.

De a miniszter nem önálló szereplő. Orbán jobb keze – ezt maga a miniszterelnök mondta. Akkor legyen világos: Orbán jobb keze pofont adott Magyarországnak. A devizában eladósodott emberek és vállalatok most láthatják, mire megyünk a nemzetieskedő gazdasági ámokfutással.

De térjünk vissza a bejegyzés elejéhez. Az ország és baloldal előbb-utóbb belátja, mi képviseltük az ország igazi érdekét akkor, amikor 2006 után felelősen gazdálkodtunk. Ennek eredménye volt, hogy 2008 közepétől majdnem egyensúlyban voltunk, hogy elkezdődött e növekedés, hogy lassan emelkedni kezdett a reáljövedelem, hiogy stabil lett a forint árfolyama. Ezt a lendületet ugyan megtörte a tomboló világválság, de nem törte meg igazságunk erejét. Erre a politikára lehet ma is építeni, ehhez kell visszatérni. Ha nem ezt tesszük, akkor bajban leszünk. Mi, választók is, előbb-utóbb a kormány is. De nem a kormányért fáj a fejem… - zárja bejegyzését Gyurcsány.