Eddig egyetlen politikai pártnak sem sikerült a nőket megszólítania, mert egyiknek sem sikerült azt a szemléletet tükröznie, hogy a nők is fontosak. A 2014-es választás ebből a szempontból fordulópontot hozhat – vélekedett Szelényi Zsuzsanna, az Együtt 2014 politikusa a hétfői Nőkongresszuson a témában szervezett vitán. Szelényi Zsuzsanna szerint az utóbbi években olyan közönségessé vált ugyanis a politika, és oly mértékben előtérbe került a közbeszédben az erőszak, hogy a pártoknak most lehetőségük van megmutatni, képesek a nők nyelvén szólni. 

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke arról beszélt: nagy álma, hogy Magyarországnak egyszer női miniszterelnöke legyen, mert akkor egy boldogabb és sikeresebb ország lenne. – Ehhez azonban „le kell bontani a kormány által épített Balogh Józsefek országát”, le kell számolni azzal, hogy a nőket lelkileg, gazdaságilag és fizikailag ki lehessen zsákmányolni – fogalmazott. 

A Fidesz képviseletében jelen lévő Pelczné Gáll Ildikó visszautasította a fenti szavakat, mondván: nem azonosultak Balogh József viselkedésével, „mindenki elutasította azt”. Arról beszélt: fontos, hogy ne állítsuk a nőket a család és a karrier közötti választás elé, az ő megközelítésében ugyanakkor a család áll a fókuszban, hiszen a mai Magyarországon nagyon sok gyermek „csak papíron születik meg”. 

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint viszont „nem erkölcsi leckét kellene adni a nőknek hétről hétre” azt illetően, hogy mi a dolguk, hanem meg kellene hallani a hangjukat, figyelembe kellene venni megváltozott helyzetüket és szándékaikat. Emlékeztetett: amiért a Parlamentben – arcukra lila monoklikat festve – kiálltak a bántalmazott nők védelmében, Kövér László házelnök 130 ezer forintra büntette őket. – A nők helyzetén a nők önmagukban nem tudnak javítani, ha a magyar férfiak nem segítik őket ebben. A politikának, a gazdaságnak és a médiának példát kell mutatnia, hogy a magyar nők ne azt érezzék és gondolják, hogy két pofon még nem a világ. Igenis az: két pofon az maga az ország – fogalmazott Vadai Ágnes. 

Simon Gábor, az MSZP képviseletében arról beszélt: alkotmányos védelmet kell biztosítani a nőknek, az alaptörvényből ugyanis kimaradt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Meg kell erősíteni a női foglalkoztatást is, és fel kell lépni a munkahelyi diszkrimináció ellen – sorolta, hozzátéve: az MSZP zéró toleranciát hirdet a családon belüli erőszakkal, a nőellenes közbeszéddel és a munkahelyi zaklatással szemben. A nők esélyegyenlősége ugyanis nemzeti ügy – szögezte le.

A vita során szóba került a női kvóta ügye is. – Addig nem lesz más a politika, amíg a szürke öltönyök dominanciája nem törik meg – jelentette ki Szél Bernadett, az LMP politikusa. Elmondta: pártja a 2014-es választáson olyan 33 százalékos kvótát vezet be, amely nemcsak a rajtnál, hanem a célnál is biztosítja a részvételt, vagyis azt, hogy egyharmad arányban jussanak be a nők a Parlamentbe. – Akkor lesz egészséges a politika, ha leképezi a társadalmi arányokat, márpedig a magyar állampolgárok több mint fele nő, a Parlamentben mégis csupán 9 százalék a nők aránya – fogalmazott Szél Bernadett, hangsúlyozva: nem járható út, hogy a nőkről, a családokról férfiak hozzanak döntéseket.

Szelényi Zsuzsanna arra mutatott rá: a férfiak szerint a kvótára azért van szükség, mert nincs elég okos, képzett és ambiciózus nő. – Ez nem igaz, a nők magasabban képzettek, mint a férfiak, Magyarországon például több a diplomás nő, mint férfi. Még sincs akkora szerepük, mert nyolcéves koruktól fogva állandóan valamiféle akadályokkal szembesülnek – hangsúlyozta. Hozzátette: a kvóta egy kényelmetlen, adminisztratív eszköz, amelynek azonban nincs alternatívája, csak általa lehet elérni, hogy a nők valóban érdemben részt tudjanak venni a politikában.

Vadai Ágnes szerint a nők arányát nem csupán a politikában, hanem a gazdasági szférában is növelni kell. Simon Gábor azt mondta: elkötelezett azt illetően, hogy a nők több szerephez jussanak a politikában és a gazdaságban. Pelczné Gáll Ildikó azt hangsúlyozta: a nőknek együtt kell gondolkodniuk, „különben még húsz év múlva is csupán beszélgetni fogunk a nők nagyobb arányú politikai részvételéről”. A női kvóta ugyanakkor – mint mondta – nem egy haladó eszköz számára. Arra figyelmeztetett: észre kell venni azt a társadalmi közeget is, amelyben női pedagógusok férfi iskolaigazgatót, női bírók férfi bírói vezetőket választanak.

A rendszerváltás óta az első magyarországi Nőkongresszust a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezte. A kongresszus célja az volt, hogy a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét és a nők jogait reflektorfénybe állítsa, a közbeszéd részévé tegye, különös tekintettel a 2014-es országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokra.

„A pártokat és a döntéshozókat kívánjuk számon kérhetővé tenni a nők és férfiak társadalmi egyenlősége mint demokratikus érték képviselete kapcsán és arra késztetni őket, hogy kommunikációjukban, programjaikban és kampányaikban megnyilvánuljanak a témában” – olvasható a Nőkongresszus honlapján. Az eseménnyel emellett mobilizálni szeretnék a civil társadalmat a női jogokért való kiállásra, valamint szeretnék elérni, hogy a pártprogramokat a választópolgárok a nemek egyenlősége szemszögéből is értékelni tudják.

A kongresszus díszvendége Eve Ensler, amerikai író, nőjogi aktivista, a Vagina monológok című mű szerzője volt, aki arról beszélt, hogy a nőket érő erőszak elleni küzdelem korunk legfontosabb ügye. A Nőkongresszuson Eve Ensler tiszteletére újra előadták az Egymilliárd nő lázadása megmozdulás táncát. A világon minden harmadik nőt sújtó erőszak elleni tiltakozásul létrehozott One Billion Rising globális figyelemfelhívó akciót az amerikai írónő indította el. Az idén február 14-én ezért az egymilliárd nőért táncoltak ugyanazon koreográfia alapján Magyarország több településén és a világ több mint 200 országában.