Az egyesület vasárnapi közleményében azt írja, egy tervezet szerint a BKV buszágazatának teljes privatizációja is felmerült, de ezt azért nem támogatják, mert emberi, szociálpolitikai és nemzetgazdasági szempontokból káros hatással járna, nem költséghatékony, valamint a fővárosnak és a munkavállalóknak is kárt okozna.

A KDOE tapasztalatai szerint a magánvállalkozók a munkavállalóikat minimálbérre jelentik be, és megvonják szociális juttatásaik jelentős részét. Ezzel viszont a szolgáltatás minőségének romlását is előidézhetik, az államkasszába pedig 6,1 milliárd forinttal kevesebb folyik be.

A buszpark cseréjét a KDOE úgy oldaná meg, hogy az Ikarus, illetve a Credo buszok gyártójával flottabérleti szerződést kötnének 2-szer 3 vagy 3-szor 3 évre, amely után lízingelnék a buszokat. Egy ilyen szerződés aláírására az egyesület szerint mindkét gyártó nyitott lenne.

A BKV rendbe tételének további lépéseiként a KDOE a 4-es metró vonalán négy állomás (Bocskai út, Vámház körút, Rákóczi tér, Köztársaság tér) kivitelezését leállítaná, itt csak áthaladnának a szerelvények.

A villamos- és HÉV-hálózatot szerintük a magyar sajátosságok figyelembe vételével közúti gyorsvasúttá lehetne alakítani, amelyre uniós forrásokat is igénybe lehetne venni. A HÉV-vonalakon felülvizsgálnák egyes megállók létjogosultságát, javítanák a pályahálózat műszaki színvonalát és új, közúti gyorsvasúti rendszerre alkalmas szerelvényeket vásárolnának.

A BKV finanszírozási helyzetének megoldására a KDOE átvizsgálná és átalakítaná a BKV szerződéseit, köztük a telephelyek őrzésére vagy a járművek takarítására vonatkozó iratokat. A teljes reklámtevékenységet visszavennék a BKV-hoz, és a fővárosi parkolási rendszert is a BKV működésébe sorolnák.

Számításaik szerint ezekkel a lépésekkel mintegy 35-38 milliárd forint éves pluszforrás keletkezne.