- Kiszivárgott hírek szerint egy korábbi elnökségi ülésen ketten voltak, akik tartózkodva nem támogatták a párt megújulására vonatkozó forgatókönyveket: a később elnökségi tagságáról lemondó Vadai Ágnes és Ön. Miben nem értett egyet?

- Nem kívántam a döntésemet a nyilvánosság előtt kommentálni, azonban több újságíró is rákérdezett erre az utóbbi napokban, úgyhogy szükséges tisztáznom a helyzetet. Az azonnali reakció híve voltam akkor, ezért valóban tartózkodtam a szavazáskor. De, megértettem és tudomásul vettem a többségi döntést. Konzultációkra és elemzésre van szükség, ugyanakkor azt az álláspontomat továbbra is fenntartom, hogy a teljes tisztújítást a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. Minél tovább várunk, annál többet vesztünk. Nem egy átlagos választási vereséget szenvedtünk, hanem komoly vereséget. Ebből komolyabb következtetéseket kell levonni. Ennek része a személyi, tartalmi és szervezeti megújulás.

- Az elnökség - amelynek Ön is tagja - már felajánlotta a lemondását, és teljes tisztújítás is lesz, csak az időpontja kérdéses. Ennél is radikálisabb személyi változásokat kíván?

- Nem személyekről, pozíciókról kell, hogy szóljon ez a történet. Az MSZP egy rendszerváltó párt, amely húsz éve alakítja a politikát, de kétségtelenül cipel olyan stigmákat, amelyek nehézzé teszik, hogy a magyar baloldal vezető erejeként a rendszerváltás után felnövő generációkban is mély gyökeret eresszen. Az az egyik legfontosabb kérdés, hogy megtudja-e mutatni az MSZP az igazán baloldali, progresszív és szociáldemokrata arcát, vagy sem. A politikánk tartalmát olyanná kell tennünk, hogy befogadható legyen az aktív korosztályok számára is. Ehhez fontosak az azt közvetítő személyek. Fokozatosan át kell adni a stafétát azoknak, akik már a rendszerváltás után szocializálódtak a politikába és ez nem feltétlenül csak fiatalokat jelent. Hiszem, hogy az MSZP képes az átalakulásra és szeretném, ha ez a folyamat a párttagok kollektív forgatókönyve lenne. Sok felkészült fiatal is van a párt környékén, több lehetőséget kell kapniuk. Többen megmérettették magukat közülük a mostani parlamenti választáson is, és sokan az átlag felett teljesítettek, közöttük volt mintegy tucatnyi Societas tag is.

- Sokuknak mégsem sikerült bekerülniük a Parlamentbe, helyettük az országos listáról a régi motorosok jutottak mandátumhoz.

- A megyei meghatározó emberek és az országos politikában, a korábbi frakcióban már eddig is szerepet vállalók jutottak be zömmel a Parlamentbe, bár azért több harminc körüli fiatal is lehetőséget kapott. Ugyanakkor, ha jobb eredményt értünk volna el, akkor több fiatal tagja lenne a megalakuló frakciónak; az országos lista ötvenes sorszámát követően számos meghatározó fiatal szocialista kapott lehetőséget. Fontos szereplői lehettek volna az Országgyűlésnek, hiszem, hogy nem oly sokára majd képviselhetik a baloldali választókat. Az önkormányzati választás éppen ezért arról is fog szólni, hogy az MSZP képes lesz-e olyan jelölteket állítani, akik már a megújulást jelentik.

- Ezek szerint Ön azt képviseli, hogy a teljes tisztújítás még az önkormányzati választások előtt legyen?

- Olyan döntést kell hozni, amely a potenciálisan esélyes polgármester-jelöltjeink számára is elfogadható és megnyugtató. Azt gondolom, hogy ha a párt támogatottságában a nyár végére nem áll be jelentősebb változás, akkor nagyon nehéz lesz érdemi támogatást kapnunk az őszi helyhatósági választáson. Persze a felelős döntéshez jó lenne látni azt, hogy a kormány hogyan kívánja átalakítani az önkormányzati rendszert.

- Mesterházy Attila szerint egyben kell tartani a frakcióvezetői és a pártelnöki posztot, Gyurcsány Ferenc pedig ennek ellenkezőjét szorgalmazza. Ön melyik elképzelést támogatja inkább?

- Azt vallom, hogy ma olyan helyzetben van a baloldal, hogy a két posztot egy személynek kell betöltenie. Ezzel a kijelentésemmel nem hitvitát kívánok folytatni, egyszerűen ezt tartom hatékonynak.

- A frakció vezetésére nemrég választották meg Mesterházy Attilát. Ezek szerint azt szeretné, ha ő lenne a pártelnök is?

- Határozott irányításra van szükség a következő időszakban. Attilát egy olyan karakteres, erős politikusnak ismertem meg, aki empatikus is. Van, aki a hátrányának, én az előnyének tudom be, hogy a kompromisszumok embere: képes kompromisszumot teremteni és vállalni. Személyiségében benne van, hogy egyesíteni képes a párt belső erővonalait. Azt gondolom, hogy jelen helyzetben Mesterházy Attilának kell lennie a pártelnöknek.

- Fiatalokról, fiatal szocialisták szerepvállalásáról beszélt. Mégis, az Ön által vezetett Societas-Új Mozgalom mintha „megtűrt kistestvér" lenne az MSZP mellett.

- Alapvetően az a baj, hogy részint egyéni érdekek, részint meghatározó MSZP-politikusok mentén polarizálódik a szocialista párt körülötti fiatalság is. Ez régóta így van. Egyfajta értelmezhetetlen belső verseny van, összefogás helyett. Ha az a szellemi tőke, képesség és mozgalmi lendület, ami az MSZP körüli fiatalokban megvan, egy helyen koncentrálódna, akkor egy ilyen szervezet a megújulás motorja tudna lenni. Nyugaton, például Németországban az SPD mellett működő Jusos esetében minden, bizonyos korhatár alatti párttag egyben tagja az ifjúsági szervezetnek is. Megtanulnak együtt dolgozni, együtt gondolkodni. Ez nálunk sokszor hiányzik. Az MSZP tervezett alapszabály-módosításánál szerintem ezt azért figyelembe kell majd venni, hogy ne lehessen megkerülni ezt a lépcsőt csak azért, mert valaki jóban van egy vezető nagypolitikussal. Sokan azt hiszik, hogy egyfajta elitképzőnek kell lennie ezeknek a szervezeteknek. Szerintem ez tévedés, én a Mozgalomban hiszek. A szervezetünk egyébként az elmúlt nyáron a Szocintern ifjúsági szervezetének a IUSY-nak a nyári táborát rendezhette Zánkán háromezer fiatal részvételével. Félezer hátrányos helyzetű gyereket táboroztatott, rendezvényeket szervezett. Önálló EP-kampánya volt, és ott volt a „gátakon" az egyéni jelölti kampányokban most tavasszal is. Mintegy kétezer tagunk van, igaz az aktív mag ennél szűkebb. Nyilván sokat gondolkodok én is, mi mindent lehetett volna másképp csinálni. Mégis azt mondom: csoda, hogy a szervezet egyáltalán talpon van. A FiB átalakulásában volt politikai kockázat, volt véráldozat is, de a közeg mégis megmaradt. Akkor persze sokan őrültnek gondoltak minket, hogy bele vágunk...

- Tartja magát ahhoz a korábbi vállalásához, hogy a választások után távozik a Societas éléről?

- Az MSZP tisztújításával párhuzamosan tisztújítást tartunk a szervezetben is. Én megtettem amit megtehettem. Finanszírozhatatlan, adósságokkal terhelt, a kibontakozás esélyét magában nem hordozó szervezetet vettem át, és egy stabil gazdálkodású, tiszta, jó alapokkal rendelkező szervezetet hagyok az utánam jövőkre. Igazán nagy szervezetet ellenzékből már huszonéves fiatalok tudnak belőle csinálni. Jómagam a pártban gondolkodom tovább. Abban a szerepben, amellyel megbíznak majd, teljes erőbedobással fogok dolgozni. Nem titkolom, hogy célom Észak-Magyarország érdekében hangsúlyosabb politikai szerepet vállalni és megfordítani a Jobbik irányába elmozduló helyi politikai trendeket. Hasznára lehetek a pártnak civil és szakszervezeti kapcsolataim révén is, melyekre minden eddiginél nagyobb szükség lehet. Persze, sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy én már tavaly nyáron a megújulást szorgalmaztam az EP-választás után. Tudomásul vettem, hogy más döntés született, s miután az érdemi döntéshozatal perifériájára kerültem, a Societas vezetése mellett inkább szakpolitikai kérdésekben, a rám osztott média feladatokban és a választókerületi kampányomban éltem fel energiáimat. Most azonban új helyzet van, új feladatokkal és ez összefogást, a személyes konfliktusok háttérbe szorítását igényli. A következő években azért fogok dolgozni, hogy az MSZP a magyar baloldal vezető erejeként, váltópártként az ország megújulásának motorja, és mindemellett egy olyan közösség legyen, amelybe egyetemistaként beléptem. Szolidáris, progresszív, nyitott gondolkodású közösség, melyben minden párttag, szimpatizáns otthon érzi magát.